Nem is tudom hogy fogalmazzam. Szeretnék a felesége lenni, de ez az egész herce-hurca. Mi legyen így?

Egyezséggel:) Vagyis legyen esküvő, de ne nagy létszámú.

A párod válassza ki a számára legfontosabbakat, és szerintem te is hívd meg a szüleidet és a testvéreidet. Miért ne tehetnéd? Lehet, hogy ezután megindulna valamiféle kommunikáció, kapcsolat-kialakítás köztetek.

Szia!

Ha így áll a helyzet, hogy neked "kevesebb" a rokonod, az nem a Te hibád! Hívj meg annyi embert, akit tudsz illetve szeretnél. Illetve még ami eszembe jutott, hogy egy esküvő nagyon jó lehetőség a családtagok kibékítésére, kibékülésére. Lehet, hogy a nővéred nagyon is fog örülni a meghívásnak! Ha van kedves barátnőd, őt is meghívhatod... és ne érezd magad "szerencsétlenül", ha más nem, párod anyukája biztos átlát a helyzeten és próbál segíteni neked! (én ezt tenném, ha tudnám hogy a leendő menyemnek nem élnek a szülei.)

Szerintem aki árvaházban nő fel, annak is lehet esküvője, nincsen az megtiltva. Sem az megszabva, hogy melyik félnek hány vendége legyen. Egyszerűen üljetek le a leendő pároddal és beszéljétek át teljesen a témát. Ne hallgasd el, hogy Téged mi zavar, milyen problémákat látsz és miktől félsz! Vegyétek mindketten komolyan! Ne poénosan, vagy szőnyeg alá söpörve a problémákat, hanem megoldva azokat. Én nem látok itt semmi olyat, amit ne lehetne.

Az a felvetés, hogy rendezhetnéd a viszonyod a saját családoddal nem hülyeség, de nem is kötelező. Ez csak egy "jó alkalom" erre, nem több. Ha nem akarod, nem muszáj.