Középkorú, egyedülálló férfiak, tőletek kérdezem! Miért nem hajlandó változtatni a barátom? Ld.lejjebb.

Én ha elválnék, ugyanígy viselkednék. Igazából az hogy egy fedél alatt éljek egy nővel megint, az kizárt. Az is hogy alkalmazkodjak egy nőhöz. Mivel az ég világon mindent meg tudok csinálni, nem vagyok nőre utalva. A pihenés? Mindennél fontosabb, anno huszonévesen tepertem, güriztem, ez a világ már elmúlt.

Mondom, ha elválnék, de erre nincs esély, jól működünk. Az udvarlás, felesleges körök futása, bájgúnárkodás már nem az én stílusom.

Kedves kérdező, a középkorú férfiakat már jobban érdekli a saját kényelmes életük, mintsem feladnának azt. Főleg aki elvált, az már nagyra becsüli azokat az órákat, amikor egyedül lehet. Ez van.

Öt éve vagyok elvált középkorú férfi és én vagyok a világ egyik legnyugodtabb embere azóta :)

Nincs az az Isten,hogy egy nőt akárcsak fél órára is az életembe engedjek többé :) Nyugalom,szabadság,megmarad a pénzem,csend van - ezt nem adom fel még egyszer soha !

#7 ugyan ez csak elvált nőként, egy egy éves gyerekkel. Elég nekem ő, nem kell még egy nagyra nőtt gyerek.

Plusz ez a szabadság semmihez nem fogható.