Mit szóltok hozzám, ehhez a helyzethez?

17 éves srác vagyok, lassan 18. Úgy érzem hiányba szenvedek, nincs barátnőm. Naponta szeretnék átölelni egy lányt, szeretném ha lenne akivel foglalkozhatnék és szórakozhatnék, és fordítva, szeretném ha lenne akivel jókat tudnák beszélni... A suliban viszonylag jól kezelem ezeket az érzéseimet, olyan értelemben, hogy mással foglalkozok, hogy eltereljem a figyelmemet. Nem vagyok valami bulizós típus, de már kezdek erre felé hajlani. Bioritmusom túlzott aktivitását pedig naponta, kétnaponta légreszeléssel kezelem.

Szóval nem tudom ezen a téren felmérni magam, és nem tudom, hol kezdjem, merre fele menjek, hogy találjak egy barátnőt. Ellenben a barátnőt nem azért szeretném találni, hogy most ..., hanem egy olyan igazi értékkel bíró, erkölcsös, okos, csajra várok, szeretnék, és őszinte érzésekkel.

Gondolkodtam már társkeresőn, de cikinek találom, hogy ha ismerős talál rám, akkor az milyen lesz.