Normális, hogy néha elfog egy olyan érzés, hogy bizonytalan vagyok az egész kapcsolatban és valami nem jó?

Saját magamból kiindulva azt mondom, teljesen természetes, ami veled történik. Azt hiszem, a soha és az örökké két olyan fogalom, amik a természetüknél fogva elgondolkodtatóak, én teljesen megértem ezeket a pillanataidat.

Nekem barátnőm kapcsán nagyon gyakran volt sajnos ilyen, pedig minden nagyon jó volt. Amikor berezeltem a kötöttségektől (pedig egyáltalán nem kötötte meg durván a kezem...), ő megérezte, ennek nyilván nem örült, én sem annak, hogy ez neki nem jó, végül egy év alatt szakításig forgott ez az egész nálunk, más oka ennek nem nagyon volt. Máig bánom, de ott és akkor én már majd' kipukkantam. Egy szerelmes lánynak kellett nemet mondanom emiatt, ami azért nagyon fájdalmas - egyrészt mert tudom, hogy szenved, másrészt pedig mert én is. Két hónapja történt ez, majdnem egy év után. Még mindig erősen a hatás alatt vagyunk. Eddigi egyetlen párkapcsolatom volt, a kíváncsiság és a nyugtalanság emiatt kicsit érthetően erősebb volt. Áh, nincs igazság.

Ami téged illet, fiatalkori nyugtalanság, és nagyon-nagyon szurkolok, hogy legyűrd, szép dolog a szerelem! Valószínűleg könnyed az élet, csak mi bonyolítjuk túl, mert sok tekintetben a barikád innenső oldalán vagyunk még. :o)

Nem szoktam ilyen hosszan válaszolni, de gondoltam, leírom az esetem, mert nagyon hasonló (lehetett) a tiédhez. Remélem, nem volt nagyon szétzilált a gondolatmenet.

Hány éves vagy? :o)

Jómagam 23/F.