Miért vonzom be őket?

24 éves férfi vagyok és az egyetemen kezdődött az egész. Elég társas életet éltem, jártam pl. túrázni is, és ott volt egy lány, aki jelezte, hogy tetszem neki. Nálam ez veszett ügy volt, mert volt barátnőm, akivel jól ment a dolog, szóval el kellett utasítanom, elég rossz érzés volt és féltem, hogy ez a baráti társaságra is hatással lesz.

Aztán az egyik barátnőm később mondta, hogy bejövök az egyik barátnőjének, aki ezt bevallotta neki. Jószándékúan jelezte, mert tudta, hogy foglalt vagyok. Azzal a lánnyal nem nagyon ismertük egymást, csak látásból, így nem volt annyira kínos, hogy nem lett semmi.

Aztán egyetemen gyakorlati helyre kerültem, ahol nyár óta, a diploma megszerzése után teljes állásban fogalkoztatni kezdtek. Véget ért a párkapocsolatom, de utána hamar megismerkedtem a jelenlegi párommal. Most az egyik kolléganőm megint azt jelzi, hogy tetszem neki, de megint nem fog menni, hiszen kapcsolatom van.

Ez már nagyon idegesít, mert megint el kell utasítani valakit és félek, hogy ez a munkakapcsolatunkra is hatással lesz, vagy csak egyszerűen kényelmetlen lesz mindkettőnknek együtt dolgozni.

Váltani nem szeretnék, mert tetszik a cég és a fizetés is jó, eddig nagyon jól éreztem magam, de most nagyon kellemetlen a dolog. Nem az elutasítás a probléma valójában, mert egyenesen megmondom, hogy van barátnőm, de félek, utána milyen lesz bent a légkör, meg a kapcsolat a munkatársakkal, mennyire fog ez lejönni a munkában.

Egyébként nekem ez nagyon kellemetlen, mert utálok embereket visszautasítani, meg félek, hogy emiatt bunkónak néznek, az előző esetek is rosszul estek, bár semmi komoly dolog nem volt, de stresszel, hogy mit gondolnak rólam miatta.

Szerintetek miért van ez? Hogy lehet az ilyen eseteket elkerülni?