Akik vártak a szerelmükre?

semennyi, gyökérség

Nem görcsölök, hanem elb*szom! Úgy mint mindent. Mert ez az amihez igazából értek, ebben tudok kiteljesedni. Úgy érzem megtaláltam önmagam. Ez vagyok én.

Egyáltalán mire kell várni ilyenkor? Nem ér rá? :D

Egy jó külsejű lánynak nem igazán kell rá várnia, hiszen minimális erőbedobással talál odavissza szerelmet, hiszen válogathat ezrek közül, mind élőbe, mind társkeresőkön, legrosszabb esetbe ő kezdeményez vagy utal a kiszemeltjének valahogy, talán méga top 10-es fiuk tudnak szerelmet találni, de általába se lány se fiu a top kategóriába nem vágyik annyira ezekre, a többinek mind nehéz a dolga, habár még lányba lehetsz rondább hozzá, fiuba baromi sok idő, vedd bele hogy útközbe kiderülhet ezermillió dolog ami nem szimpi neked, mindkét oldalról egyenlő érzelem kell, ami megint baromi ritka és mivel a lányoknak 8-10 udvarlója van élőbe 2000 meg neten így nagy számok törvénye hamar találnak, fiuként meg előbb utóbb lemennek az igények max érzelemig hogy az legyen de lehet akár azalá is.

Én még mindig várok. Jött felszálltam, aztán le, majd fel..., most megint csak várom. Évek óta. Normális vagyok.

Nem tudom mi számít normálisnak, de èn 5 évig "vártam". Nyilván voltak közben hosszabb-rövidebb kapcsolataim, de megérte várnom, 11 éve vagyunk együtt.

Csak annyit mondok,két évet elpazaroltam az életemből.Próbàlkoztam persze közben màsokkal,de valahogy mindig vissza vàrtam,vàgytam rà.Nagyon nem érte meg.Mikor utoljàra belém rúgott,főbe tudtam volna lőni dühömben,aztàn félretettem az önzést,elengedtem végre.Ma is bànt a lelkem mélyén.Viszont azzal nyugtatom magam,hogy a Sors mindekinek benyújtja a szàmlàt egyszer.Rànézek arra a lényre,akit most pörget az ujja körül,és érzem,szerencse,hogy nem én fogok újra csalódni.