Késő huszonéves férfiaktól kérdezem: nektek is az a tapasztalatotok, hogy aki a húszas évei elején nem talált magának párt, az nagyon megszívta?

Visszatekintve azt látom, hogy abban a korban a legnyitottabbak a lányok és akkor van a legnagyobb esély normális, szép egyedülálló csajokat találni. Korombelieket pokoli nehéz. Nem mondom, hogy nincsenek, de nyilván nem az a célom, hogy bárkivel összejöjjek, akit 500 jobbra húzásból kidob a tinder (igen, használom, igen, válogatós vagyok. Naná, hogy válogatok, ha egyszer arról van szó, hogy kivel akarom eltölteni a hátralevő életem).

Amikor ismerkedni próbálok ennyi idősen, mindig az derül ki a normálisabb lányokról, hogy már ezer éve van párjuk. Az a cél, hogy olyat találjak, aki csinos, okos és szép, és akivel összeillünk, de szerintem ezek a lányok erre a korra (28-30) egyszerűen elfogynak. Azokkal a mázlistákkal vannak együtt, akik már 20 évesen megtalálták őket. Több barátom van, aki velem egykorú és sok éves kapcsolat után kellett újra elkezdenie keresgélni és ugyanerről számolt be, mint én. Ilyenkor nincs már más, mint visszatérni valahogy a fiatal huszonévesekhez?

Még egyszer leírom, hogy nem kérek szemrehányást azért, mert olyan elvárásaim vannak, hogy szép meg értelmes lányt akarok. Hosszú távra keresek partnert, nem fogom beérni olyannal, aki nem vonz vagy nem egyezik az értékrendünk.