Manapság elsősorban azért van annyi magányos ember, mert mindenhonnan azt sulykolják az agyakba, hogy "te a legjobbat érdemled"? És aztán várnaka tökéletesre...ami nincs.

10-es nagyon jól látod szerintem. Én pl. nyilván munkahelyen nem tapasztalom ezt hiszen mindenkinek van párkapcsolata, nincsenek egyedülállók ( engem kivéve nyilván ).

De tudom hogy a 'millenials' vagy 'Y generáció' ebben élen jár, tehát a 81 és 95 között születtek. Itt ez már már kóros ahogy látom. Rengeteg a szingli és magányos ember.

Mindig erőből bizonygatják hogy imádják ezt de annyira sántít a lólába ahogy előadják, maguknak is hazudnak. Aztán kapuzárási pánik jön 30-35 de van akinél 35-40 között. Nekem még olyan ordas hazugságot is mondott egy X generációs hogy 47 körül jön a férfiaknál ez. Nem, ez sem igaz.

Nálunk ugyanígy 30-40 között jön a kapuzárási pánik. Nincsenek perspektívák, a saját család lehetősége is minimális, hiszen ahhoz stabil párkapcsolat kellene.

És igen sajnos utáljuk egymást ez nagyon nem jó, mindenki lenézi a másikat ezért vagy azért közben mindannyian ugyanazzal küzködünk csak más szinteken.

Túl nagyok a szakadékok az emberek között és ezt a megosztott politika sem segíti elő túlságosan hogy ezeket az árkokat szűkítsük.

A vallás is egyfajta tabu holott holott az igen is közel tudja hozni az embereket de persze már az sem a régi :(.

37F incel

Részben igazad van kérdező, hozzátenném még, hogy az "éld ki magad" mentalitás is pontosan ide vezet.

Aki 20-on évesen, sőt mondjuk már tiniként arról álmodik hogy komoly kapcsolata lesz, hogy ő ismerkedni, randizni, küzedni akar a másikért, kitartó akar lenni egy párkapcsolatban, hajlandó kompromisszumot kötni stb. azt kinézik, hülyének gondolják.

A harmadik része a dolognak, hogy az emberi kapcsolatok ugyanúgy elmaterializálódtak, mint minden más. Ugyanúgy a fogyasztói magatartás érvényesül itt is, hogy ha valami elromlik, már nem úgy működik mint új korában akkor azt kidobjuk, és veszünk másikat.

Illetve megjegyezném, hogy az egyenlőtleg eloszlás, tehát a lehetőségek száma és minősége abszolút kiegyenlítetlen. Egyeseknek minden ujjukra jutna kapcsolat, szexpartner, másoknak meg esélyük nincs.

Az internetes társkeresés tovább rontotta a helyzetet. A 2000-es évek első felében még az számított cikinek ha valaki neten próbál társat találni, manapság a legtöbb kapcsolat már így alakul ki.

A baj ezzel, hogy régen egy átlag embernek, a mondjuk úgy "konkurencia" a szűk környezete volt csak, ergo a legtöbben, ki-ki a hozzá passzoló emberrel jött össze.

Nem is nagyon látott senki ilyen szélsőségeket, nem ömlött a csapból is, hogyan is kellene mondjuk egy átlag nőnek/férfinek kinéznie. Maximum magazinokban, és a TV-ben láthatott az átlag lakos igazán extrém kinézetű/életmódú/stílusú embereket, de akkoriban még jól elkülönült ez a valóságtól. Senki nem gondolta, hogy majd ő hozzá fog bekpogni a TV-ben láttott "alfahím", éppen aktuális szexideál.

Tehát a falu legszebb pasija összejött a legszebb csajjal, az átlagos az átlagossal, a csúnya meg a csúnyával.

Nyilván ez leegyszerűsítés, de azért tényleg ez volt a jellmező.

Manapság meg azt látjuk, hogy mindent modell szépésgű, top 1%-ba tartozó emberrel reklámoznak, az influencerek életmódja a követendő, a luxusutazás, luxusnyaralás és méregdrága holmik halmozása stb. Ez persze a legtöbb ember számára elérhetetlen, viszont azt öntik rá, hogy ha ezek nincsenek meg akkor szart sem ér, egy lúzer és ebbe hajszolják bele magukat nagyon sokan.

"A baj ezzel, hogy régen egy átlag embernek, a mondjuk úgy "konkurencia" a szűk környezete volt csak, ergo a legtöbben, ki-ki a hozzá passzoló emberrel jött össze.

Nem is nagyon látott senki ilyen szélsőségeket, nem ömlött a csapból is, hogyan is kellene mondjuk egy átlag nőnek/férfinek kinéznie. Maximum magazinokban, és a TV-ben láthatott az átlag lakos igazán extrém kinézetű/életmódú/stílusú embereket, de akkoriban még jól elkülönült ez a valóságtól. Senki nem gondolta, hogy majd ő hozzá fog bekpogni a TV-ben láttott "alfahím", éppen aktuális szexideál.

Tehát a falu legszebb pasija összejött a legszebb csajjal, az átlagos az átlagossal, a csúnya meg a csúnyával."

Aha, sokan azzal jöttek össze, aki éppen a mikroközösségben jutott neki, nem azzal, akivel összeillettek. Ebből következtek a szar házasságok, és a lelkileg sérült gyerekek, családi erőszak etc

"Manapság meg azt látjuk, hogy mindent modell szépésgű, top 1%-ba tartozó emberrel reklámoznak, az influencerek életmódja a követendő, a luxusutazás, luxusnyaralás és méregdrága holmik halmozása stb

Ennek pozitív oldala is van. Kinyílt a világ, és az embereknek új céljaik lettek. Már nem az az egyetlen életút, hogy szüljél 18-24 éves korod között 4 gyereket a kádárkockába. Mehetsz utazni, járhatsz étterembe, lehetnek szép dolgaid.

" az "éld ki magad" mentalitás is pontosan ide vezet."

Nyilván nem mindenkinek van rá igénye, de ne állítsuk már be úgy, hogy ördögi dolog, ha fiatalon, mielőtt elköteleződnél, megéled azokat a dolgokat, amiket házasságban, gyerek mellett már nem lesz lehetőséged.

Az éld ki magad manapság azt jelenti, hogy 20-on évesen, főleg nőként vagy nagyon jó pasiként kúrjál össze-vissza mindenkivel, lehetőleg minden lehetőséget megragadva erre. De a 100. partner után az ember kiég... erről elég sok cikk szól, tudományosan bizonyított tény, hogy alakinek minél több partnere volt élete során annál sikertelenebbek lesznek később esetleg a komoly kapcsolatai, vagy házassága. Tehát statisztikailag jóval nagyobb az esély arra, hogy ha te "kiéled" magad akkor utána csak megnyomorodsz egy életre.

Nem azt mondom, hogy mindenki 20 évesen szüljön, az első szembejövő emberrel házasodjon, de ne propagáljuk már normálisnak azt, ha egy 18 éves csaj több tucat férfivel folytatott már szexuális viszonyt.

Szóval mint mindenben itt is a mérték és az arany közép út lenne jó, de valahogy mindig mindenki csak a szélsőségeket látja és csak ezekkel tud azonosulni.

Meg egyébként házasságban, gyerekkel miért nem lehet megélni bizonyos dolgokat? Elvégre jó esetben azért házasodik az ember, mert elvileg talált maga mellé olyasvalakit akivel a lehető legjobban passzolnak egymással.

"Aha, sokan azzal jöttek össze, aki éppen a mikroközösségben jutott neki, nem azzal, akivel összeillettek. Ebből következtek a szar házasságok, és a lelkileg sérült gyerekek, családi erőszak etc"

Ez megint extrém túlzás, de nézzük csak meg manapság a válások számát, az egy szülővel (többnyire az anyával) felnövő gyerekeket. Szinte csak ez a jellemző.

A hagyományos értékrend leépülése és a fene nagy szabadság oda vezetett, hogy ha meg is születik a nyamvadt, szerencsétlen gyerek szinte biztosan sérült lesz felnőtt korára. Ez tökéletesen látszik is, ha az ember bemegy egy óvodába szinte minden gyereknek van valami problémája, akár testi, akár mentális zavarral küzd.

Az extremitásokat emlegeted, aztán te is ilyen példákat hozol fel.

Senki se mondta, hogy 20 emberrel kell lefeküdni. Az is "kiélés" ha 22 évesen Szicíliában a nyaraláson lefekszik egy helyi sráccal, 24 évesen meg Mykonoson.Fiatal, izgalmas, kaland, jól érzi magát, ettől még lehet belőle 31 évesen jó anya.

Ilyeneket nem lehet férjjel, gyerekkel megélni. 50 évvel ezelőtt annyi volt az életcélod, hogy minél több gyereket szüljél, és menj ki kapálni, vagy menj el a gyárba.

Kinyílt a világ, és azt mondom, hogy akinek van lehetősége minél több mindent megélni, EGÉSZSÉGES KERETEK KÖZÖTT, az csinálja!

Egyre több a válás. Aha, csak régen egy nőnek esélye sem volt elválni, mert 1. kinézte a falu, 2. óriási bűn volt az egyház szemében 3. el sem tudta volna tartani magát.

Milyen "fene nagy szabadság"? hogy nem kényszerülsz arra, hogy összegyere olyan emberrel, akihez hozzá se nyúlnál szíved szerint? Vagy hogy el tudsz válni? Milyen hagyományos értékek? A nagyapám, az az alkoholista rohadék napi szinten verte agyon a családját.