Hogyan jelentetted be, hogy válni szeretnél, mit reagált rá a másik fél?

Nem váltam, de annyi, hogy:

"El akarok válni, bármit mondasz megteszem!"

vagy nem is mondom, elkoltozok és majd megkapja a papírokat.

Tipródtam rajta hogyan is mondjam el, de rájöttem, hogy ezt sehogy nem tudom szépen mondani, vagy úgy, hogy ne okozzak fájdalmat. Egyszerűen csak így ahogy van kimondtam: El szeretnék válni

Nyilván utána volt egy csomó kérdés, beszélgetés, sírás, próbálkozás..stbstb. Persze, hogy nem esett neki jól. Nekem sem esett jól, de nem akartam már úgy élni tovább.

Csatlakozom az utolsóhoz.

Kibukott belőlem, leültettem, és igyekeztem a lehető legnormálisabb módon közölni.

Sokat őrlődtem, mert közös gyermek is van már, de rengeteg olyan alkalom volt, mikor vállalhatatlan viselkedést produkált, és egyszerűen meguntam. Nem fogadta jól, a tavalyi egy brutál nehéz év volt mindhármunk számára...

Igen, pont így gondolják. Hogy például viselkedhetnek akárhogy, a másik úgysem lép.

Az én exférjem meglepődött, nem gondolta, hogy végigcsinálom, szerintem azt hitte, blöffölök.

Pedig még a szüleim is említették neki párszor, hogy nagyon boldogtalannak tűnök, próbáljunk meg beszélni a problémákról.

Hát nem sikerült 🤷‍♀️

5: nálunk is ez volt. Ezerszer jeleztem, hogy nem érzem jól magam, ígérgetett, én tettem egy csomót a kapcsolatba, majd amikor közöltem, hogy vége, akkor tudod mit mondott? Hogy neki ez hirtelen jött, pedig ő pont most akart elkezdeni változtatni és dolgozni a kapcsolaton!

Pedig előtte már konkrétan megmondtam, hogy ez az utolsó esély, nem lesz több!

Magam részéről úgy, hogy egy idő után belefásultam az egészbe. Éltük az életünket, szép lassan és észrevétlenül már gyakorlatilag külön.Közös dolgaink szép lassan "elfogytak". Maradt apa és anya. Megszűnt a férfi és a nő. Biztosan van egy pont, ahonnan még vissza lehet hozni, de mi /én ezt nem vettem észre. Ő meg úgy értékelte, hogy minden rendben van.

Kívülről rendben is volt, nem volt megcsalás, italozás,hazudozás,anyagi probléma, meg semmi extra dolog. Csak elég volt. Boldogtalan voltam, enervált és motiválatlan és nem akartam így leélni az életem. 37 éves voltam akkor a 18 éves kapcsolatban. És igen, a kényelmesebbik fél azt gondolta maradjon minden így életünk végégig. #2es voltam