Váláson gondolkodom. Hogy döntöttél/döntenél hasonló helyzetben? Lenn kifejtem.

10" az igazság az hogy erre nem figyelmeztetett senki gyerekvállalás előtt, nem gondoltunk bele sokan, vagy gondoltuk jobb lesz mert a férjünk mennyire akarja a gyereket , jó apa lesz. De ott a kockázat, és a kockázat viselője mindig a nő. Sajnos való világ.

Plusz a ffi stabilitást ad. Mi van ha elveszited a munkahelyed? stbstb kérdés.

Tehát jól gondold át és ha felépited magadnak akkor lépj

Erre nem tértem ki: "Megbántátok a döntést?" Én azért nem bántam meg, mert a férjem egyrészt a szeretetnek semmilyen jelét nem adta a gyerekünk születését követően, másrészt nagyjából semmiben nem segített, viszont folyamatosan büntetett a viselkedésével. Ezért nekem jobb egyedül, mint vele, még akkor is, ha egy sereg dolgot így sokkal nehezebb megoldani. De mint írtam, ha a te körülményeid között éltem volna, nem váltam volna el.

4-es voltam.

Jajj de ismerős ez a történet!

Ugyanezekkel az indokokkal, ugyanezekkel az álmokkal lépett le exem. Fogta a 2gyereket,és ágyőőőő!

Kb. az történt, amit a többiek leírtak. Végkimerülésig meló, nincs se lelki, se anyagi biztonság. Albiből albiba tengődés, most megjött a lovag, egy alkesz személyébe, aki mellette még keféli a fél vármegyét.

Sejtem téged is a média húz, nem a valóság. Anno találtam a közös gép előzményeibe blogokat, cikkeket, amit állítólavos elvált anyukák firkáltak szabadságról,6 shoppingról, nagy szerelemről gondtalan életről.

Háát felvilágosítalak, hazugság. Válás után,minden a te bajod, te gondod. Apu viszi a gyereket 2hetente 2napra,annyi a szabadság. Egyedül logisztikázol, és imádkozol ne legyen beteg a gyerek vagy te, mert éhen haltok a táppénzből. A nagy lovag se fog egyszerűen jönni, hiszen ritka az a lúzer aki más kölykét akarja felnevelni. De úgyse lesz időd ismerkedni, úgyhogy mind1.

Tudom nem ezt akartad olvasni, meg bunkő vagyok és fáj, de ez az igazság sajna.