VAN még ilyen rajtam kivül?

Szerintem elég sokan vannak így. Én múlt időben beszélhetek. Volt, hogy ezt éreztem, mint te. Végül feladtam. Minden fogyi próbálkozásom fuccsba ment. Ha le is ment pár kiló, jött vissza rögtön a testvéreivel együtt. Próbáltam mozogni, fogyókúrázni, bogyókat szedni, egyszóval mindent, s volt, hogy mindent egyszerre. Ha le is ment, soha, de soha nem tudtam megtartani. Végül belefáradtam. Elkezdtem zabálni, hízni. Önértékelési gondok nőttek, szuflám a lépcsőkön csökkent. Lelkileg kész szerencsétlenség voltam. Csupa kompenzáció volt az életem. Egy csomó hülyeségbe belefogtam, s tele stresszeltem magam tök fölöslegesen. Olyan helyzetekben akartam hasznos, fontos lenni, ami elbagatelizálja kinézetemet.

Végül annyira kicsináltam lelkileg magam, hogy sikerült "megcukorbetegíteni" magam. Na, ez aztán rákényszerített egy "muszájdiétára". Ezt már könnyebb volt tartani, mert az orvos (dietetikus) tök normálisan elmagyarázta, mit, hogy egyek. S nem katasztrófa, ha vétkezem, de nagyjából figyeljek oda a szénhidrát maximalizálására. Megijedtem, így tényleg rászántam magam a diétára. A kilók lassan, nagyon lassan csúsztak le, de mivel betartottam a napi 5-6-szori kisebb étkezést, (nem úgy, mint korábban 2-3-szori nagyot), szinte alig voltam éhes. A szénhidrátra is valahogy megpróbáltam odafigyelni, sőt így most már volt alapom a családomat is rávenni, hogy ne tukmáljanak folyton kajával, mert azzal megbetegítenek, segítsenek inkább a diétában. Ez hatott nekik! Nagyon lassan indult el az első pár kiló. Beletellett vagy 2-3 hónapba, de a dietetikus nem siettetett. Végül elindult. Ahogy hónapok alatt fogytam, könnyebb volt a mozgás. Elkezdtem gyengén mozogni, majd erősebben. Most már elég jól bírom. Lassan fogyok még mindig, cukrom beállt, sportolni is szoktam, s minő csoda, még élvezem is.

Amit tanácsolhatok, (bár nem kértél ilyet, ha nem haragszol, mégis írom). A cukordiétások diétáját érdemes csinálni, mert elég jól tartható. És nem egészségkárosító, mint sok másik. S érdemes tényleg egy jó dietetikussal konzultálni, hátha neked is tud ajánlani valami betarthatót. Segítséggel könnyebb.

Hajrá! :-)

Az első mindent leírt, amit csak lehetett, ment neki egy zöld kéz tőlem.

Kérdező, én is dettó ugyanabban a szituban vagyok, mint te. Akaratgyenge fosnak érzem magam. Mindig feladom. Pont ma kezdtem bele megint, kíváncsi vagyok, meddig bírom. Nagyon szar ez így, nem kellett volna idáig várnom.

Sok sikert Neked és a többi sorstársunknak!

Én is csak múlt időben tudok beszélni. 2 évig próbálkoztam mindenfélével,de 1 hét után feladtam. Ha le is fogytam 2 kg-t,4 jött vissza. Nagyon el voltam keseredve. Folyton sírtam,nem akartam társaságba menni. Egy vásárlás alkalmával rájöttem,hogy itt az ideje változtatni. Az volt az utolsó csepp a pohárban. Abban a pillanatban lemondtam a kenyérről,lisztes,zsíros ételekről. Hiába kínálták,nem kértem. Ezzel együtt elkezdtem tornázni is. Lassan olvadtak le a kilók. Az emberek észrevették. Húúúú,leírhatatlanul jó érzés volt.:) Már csak ezért is megéri. Egyébként ha valaki le akar fogyni,ha tényleg,akkor sikerül.

Olvass sikersztorikat,elég motiválóak tudnak lenni.:) Sok sikert!