Hogyan csinálja az eberek tobbsege hogy azt eszik amit akar megis vekony?

Valakinek nem örömforrás az evés. Öcsém teljesen szálkás, egy nap eszik vagy kétszer, irtó keveset és szemetet. Azt mondja, hogy legszívesebben nem enne semmit, mert unja.

Ellenben én, ha nekiülnék egy nagy, egész pizzának, simán bekajálnám. Elképesztő mennyiségeket lennék képes megenni, BÁRMIBŐL. Pedig egy kistermetű lány vagyok. Ahhoz, hogy most úgy nézek ki, mint egy normál ember, napi hatszori cakkra kiszámolt étkezésem van heti háromszori konditeremmel és mindennapi aerob mozgással (gyors gyaloglás).

De szívem szerint egy hatalmas tál spagetti elé ülnék le, és igen, hányásig nyomnám magamba. Pedig van egy rakás más boldogság az életemben, de mégis...

Ha pedig alkatra gondolsz: az alkatilag vékony emberekből annyira nincs sok. Különösen nőknél, mert sokszor előfordul, hogy kislányként viszonylag vékony, aztán jön egy-két terhesség, és ezekből a vékony nőkből khm, asszony lesz. Múltkor végigböngésztem volt középiskolai osztálytársaimat, és megdöbbentem, hogy az akkori "jócsajokból" mik lettek.

Ezt én sem értem. Nekem is óriási étványam van, 4-5 szendvics meg se kottyan, imádok, imádok, imádok enni!

Van egy barátnőm, aki még egy sajtburger-menüt sem tudom együltében legyűrni, sosem értettem, hogy lehetséges ez. o_O