Hol aludjon a gyerek?

14hónapos a lányom. Első naptól a saját ágy a célom.

(Van egx 3.5évesünk, ő a mai napig kirobbanrhatatlan az ágyunkból)

Nekem is rengeteget kel. Vagyis kb 8hónapis koráig 2x megszoptattam, visszatettem. De azóta katasztrófa.

10hónapos kora óta nem szoptatom.

Este elalszik, teszem a kiságyába. 9fele. De éjfél-1 fele már kel is. Onnan nem tudom visszatenni az ágyába ha fejen állok sem. Igy lett egy franciaágy a szobájába, ami igazából egy martac a földön, szépen megágyazva 😅

Ott alszunk ketten onnan, mert otthagyni sem tudom. Ha felkelek mellőle már fenn is van. Csak úgy hajlandó aludni, hogy vagy a karom öleli, vagy rajtam a feje.

Szóval idő és türelem a megoldás.

Én csak együttérezni jöttem. Nálunk is hasonló a helyzet.

Értem én, hogy idő és türelem, na de mennyi? 😄

Egy 13 hónapos, születésétől borzasztó rossz alvó kislány anyukája.

3!

Amennyit a gyerek igényel.

Nekem a 3.5 évesem sem képes egyedül elaludni, sőt éjjel 2x kel, onnan pedig nem tudjuk a saját ágyába visszatenni.

Most csapjam agyon? Vqgy adjam árvaházba? Vagy zárjam a saját szobájába reggelig?!

Örökké nem marad így. Láttál már kamaszt aki csak anyával tud elaludni?

4es egészen fel dobtad a napomat azzal hogy "Láttál már kamaszt aki csak anyával tud elaludni?" 🙂 és tényleg milyen igazad van ez eddig eszembe sem jutott 🙂

8 hónapos a lányom és még mindig hasfájos úgyhogy születése óta velem alszik, a hasfájás miatt rengetegszer ébred éjszaka és most pluszba jött a fogzás is úgyhogy meg sem próbálom a kiságyba tenni.

Tudom hogy nem lesz mindig így, vagyis remélem hogy egyszer jobb alvó lesz de én addig is élvezem az együttalvást már amennyit alszunk, szerintem minden pillanatot ki kell élvezni amit a gyermekünkkel tölthetünk mert olyan hamar fel nőnek.

Szóval együttérzek és már töröm a fejem azon, hogy ha már fel tud állni hogyan tegyem biztonságossá az ágyat 😄

Nekem 3 gyerekem van, 11 és 6 évesek, a kicsi 10 hónapos. A nagy a kiságyban aludt az elejétől, imádta, vele nem volt gond. A két kicsi velem, a legkisebb már miattam alszik így, én igénylem (neki sem rossz).

A nagy miatt látom, hogy pikk-pakk eltelik ez a pár év, a világon semmi sem múlik rajta, max a nyugodt éjszakáim.

A kicsinél most úgy oldottam meg, hogy a kiságy egyik oldalát levettem és így van szorosan az ágyam mellé tolva, így 3 oldalról védve van. Ha este kimegyek mellőle, akkor pedig egy oldalt kell csak megoldanunk, hogy ne essen le.

Azon is múlik, hogy hogy és hol alszik a gyermek, hogy a szülőként mit tartok elfogadhatónak.

A gyerekek mindig feszegetik a határainkat.

Ha még a beszédünket nem is értik kezdetben azért érzékelik a hangsúlyokat, a gesztusokat, a határozottságunkat vagy éppen a tanácstalanságunkat.

Jobb a saját ágyához szoktatni. Mindenkinek szüksége van a pihenésre. Persze nem azt mondom, hogy ha indokolt a közelség egy betegség, vagy fognövekedés esetén akkor se legyünk vele, de jobb ha a saját ágyában van a gyerek és a közelében helyezkedünk el. Persze aktuálisan fárasztó, de az átszokásnak (a szülői ágyba) így kisebb az esélye.

A szülők közötti egységet, az intimitást megbonthatja az együtt alvás és ez befolyásolhatja a családi békét.

Hozz egy döntést, mond el neki határozottan. Nem kell elhinned, de ha teszel egy próbát akkor meglátod, hogy érti vagy nem akarja. Lehet, hogy újra és újra el kell mondani, de ha kitartasz a döntésed mellett és hajlíthatatlan vagy, rá fog érezni, hogy mit akarsz. Ő ismer, ismeri az érzéseidet, benned növekedett születése előtt. Szeret és ezért hajlandó lesz együttműködni.