Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Babák » Miért olyan nagy szám nyilváno...

Miért olyan nagy szám nyilvános helyen, ha a baba hisztizik?

Figyelt kérdés
Előre utálom a sok bámészkodó embert,akik tátott szájjal fogják bámulni a lányomat hiszti közben.Másfél éves,még egyáltalán nem hisztizik (amúgy is nyugodt fajta,remélem ez a korszak sem lesz nagyon nehéz).A múltkor is a boltban egy anyuka válogatott a sapkák között a gyereke meg a földön fetrengett és visított.Anyuka nyugodtan válogatta a tovább a sapkákat és rajta kívül én voltam az egyetlen aki nem érezte magát ingyen színházban. Engem annyira zavar az ilyesmi,amikor nézik hogy mi történik és rosszabb esetben megjegyzést is tesznek.Titeket nem zavar? Engem sem az zavar,mielőtt valaki félreértené,hogy ki mit gondol,hanem hogy nincs jobb dolguk mint bámulni,mikor az ember amúgy sem túl vidám olyankor.Engem frusztrál az ilyesmi.Az gáz ha majd megkérdezem tőlük hogy mit néznek?
2011. jan. 26. 12:42
 1/8 anonim ***** válasza:
23%
Nem értem ezt én se.És engem is az idegesít, mikor bambulnak és szánakoznak, meg júúúj még rosszabb: múltkor egy nyanya nem elég hogy bámult, még oda is ment az üvöltő 3 évesemhez, hogy jaj mi a baj, ilyet ne csinálj! na gondolhatod mennyire hagyta abba erre :) nem érdekel, mit gondolnak. Főleg ha épp nevelési célzattal hagyom hadd csinálja, nem engedek neki és ilyenkor jön pofázni valaki okos hogy jaj szegény miért hagyom ordítani vagy éppen milyen anya az ilyen még meg se bírja nevelni a gyerekét.
2011. jan. 26. 12:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 anonim ***** válasza:
74%
Engem nem érdekel, boltban. De ha mondjuk étterembe megyek és a szomszéd asztalnál fél órája hisztizik a gyerek, anyuka meg nem "tud" vele mit csinálni, az már zavar. És igen, ilyenkor bámulom őket (hozzáteszem nem én egyedül), hátha hamarabb leesik neki, hogy csinálnia kellene valamit. De pl. az utcán múltkor földhöz vágta magát egy gyerek, csak mosolyogtam egyet, kikerültem és mentem tovább. Szóval a hiszti nem érdekel, csak nem mindegy hogy hol hallom és meddig!
2011. jan. 26. 12:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/8 anonim ***** válasza:
100%
Hát ezt én is megkérdezném hogy mit bámulnak. Az én fiam 4 éves és volt már hogy hisztizett, megprobáltam nyugottan beszélni vele mire elkezdett csapkodni, erre akik bámultak azon susmorogtak hogy ők odacsaptak volna. Ja persze de ha én ezt tettem volna akkor azon lettek volna felháborodva.Amugy nagyon dühitő hogy mások még nevetnek is rajta hogy kinlódik az ember a gyerekével. Hála isten azóta leszokott róla.
2011. jan. 26. 12:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/8 anonim ***** válasza:
17%
aki azt írtad: étteremben nem viseled el: van gyereked? mert ez nem így megy, őt nem izgatja épp histizik hol van, nyilván van ahol cikibb, de kezelni ugyanúgy nehéz mint otthon vagy az utcán vagy a boltban, és én pl nem vágnám se pofon és nem is engednék neki bármit meg a Te kedvedért és senki kedvéért ha az étteremben hisztizne.
2011. jan. 26. 12:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 anonim ***** válasza:
77%

Hát ez egy jó kérdés.Valóban az az egészbe röhely, hogy ha a gyerek hisztizi, akkor anyuka rossz fát tett a tűzre, durva volt vele. Ha helyre rakod a gyereket akkor meg látványossá válik a durvaság. Plusz poén, hogy a gyerek egy idő után rájön hogy társaságba könnyen beszoríthat a sarokba, hogy engedjél neki. Minap vásároltam. Lassan 3 évesek vagyunk bekötni a babakocsiba nem lehet a gyereket, utálja a bevásárló kocsit. Tehát lábán jön megy a polcok között. Persze kilel a hideg ha eltűnik. Viszont ha rászólok oda jön hozzám. NA így már volt olyan, hogy pénztárnál álltam már a sorba, mikor eltűnt mellőlem a lányom. NA ordítottam egy nagyot neki. Mindenki felkapta a fejét és én meg rájöttem, hogy bizony muszáj mások előtt is nevelni a kölyköt, ha azt akarjuk hogy a gyerek nevelve legyen. Bőgni hagyni én is szoktam, engem nem zavar. De volt már, hogy valakit igen és odament a lányomhoz nem hozzám. Na a lányom megkukkolt és bújt a szoknyámhoz. Néha erre is szükség van.


Amúgy olvastam régen metróba hisztizett a gyerek az anya kínlódott vele. Az emberek mivel zárt helyen metróba voltak hamar beidegesedtek, mert nem szokták meg a gyerek sírást. Valaki elszólta magát, hogy csapjon már oda a gyereknek. Na lett erre had el had, mert más meg odaugrott hogy ne merje bántani a gyereket. Két táborra oszlott a tömeg. na akkor ilyenkor mit kell csinálni? Kinek a kedvére tegyünk?

2011. jan. 26. 12:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 anonim ***** válasza:
83%

Nincs gyerekem, de van egy keresztlányom, aki 6 éves! Szinte szimbiotikus a kapcsolatunk, van, hogy 2-3-ig is nálam lakik, ha az szülei elutaznak. Rengeteg helyre járunk, étterembe, moziba, templomba is együtt! Neki is voltak próbálkozásai! Akart már ő is hisztizni étteremben. Volt,hogy hisztizett is. Ha kb. 10 perc után nem hagyta abba, akkor vagy én, vagy a férjem kivittük az utcára és próbáltuk lenyugtatni. De sem az anyjáék, sem mi még nevelési célzattal sem hagytuk üvöltve hisztizni egy olyan helyen, ahova emberek kikapcsolódni, megnyugodni, imádkozni mennek. Azért mert valakinek gyereke van fel tudja mondjuk azt dolgozni, hogy az étteremben esetleg van olyan ember, pár család, aki kb. 3 havonta jut el ilyen helyre, és nem ezt szeretné hallgatni. Ahogy mondjuk egy templomban is érthető, hogy a misét is zavarja egy 20 percig üvöltő gyerek. Persze, nehéz kezelni, de akkor tényleg ki kell menni az étteremből, templomból.

Az nem zavar,hogy esetleg a boltban hisztizik, mert ott jönnek-mennek az emberek, mi is végzünk kb. 15 perc alatt.

Ettől függetlenül mondom, nem bámulom meg a magát földhözcsapó gyereket, mert láttam már egy ilyet, nem számít nekem legalább is ez látványosságnak.

2011. jan. 26. 13:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 anonim ***** válasza:
100%
Én úgy vagyok vele, hogy magam sem szeretem hallgatni, nézni a hisztiző gyerekemet, akkor mástól sem várhatom ezt el. Akinek nincs gyereke, lehet, hogy átnéz egy ilyen szitun, de az is előfordulhat, hogy borzasztóan zavarja, idegesíti. Nem vagyunk egyformák. Ha más gyerekét látom fetrengeni, nem teszek megjegyzést, de az ember óhatatlanul is odanéz legalább egyszer. Ennél jobban nem érdekel a dolog, de mint szülő, nem állnék ott és várnék nyugisan, miközben az én gyerekem hentereg...én így nem tudnék zoknit venni, sorban állni. Szerencsére nem igazán volt még részem ilyenekben, a 3 gyerekem eddig megkímélt az ilyen jelenetektől.
2011. jan. 26. 13:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/8 anonim ***** válasza:
100%

Engem sem érdekel különösebben. 19 hónapos, felettébb akaratos lányom van. (férjem szerint tiszta anyja és ebbe fog beleőszülni)


Sajnos sok az öregnyanya a lakótelepen :( rossz helyre költöztünk...na azok aztán oltják a gyereket.


Csúnya anyu, hagy téged sírni,

Milyen gonosz anyu, szegény kicsike, miért nem veszik meg amit akarsz

Na gyere velem, ha anyud ennyire nem szeret

stb


Persze folytatja tovább én meg jól szembevigyorgom az illetőt.


Múltkor a sárba dobta el magát, mert speciel nem voltam hajlandó a popóját cipelni a két nagy táska mellett. Pár lépéssel arrébb mentem, persze hogy megrohantak a nyanyák ingyen cirkuszra. Rákérdeztem hót nyugiban a gyerkőcre, hogy na jössz, vagy maradsz. Naná, hogy jött...akkor indult ám be a milyen gonosz és nem is vártam a gyereket sztorik :D


Teszek rá...úgyis tudom, hogy bezzegnyanyáknak bezzegunokáik vannak. Én is ilyen voltam, tudtam mit várhatok. Majd idővel elmúlik.


Most ki kell próbálnia, hogy meddig mehet el, hol vannak a korlátok. Ez természetes folyamat és úgy is kezelem. Majd kinövi :D s remélhetőleg majd pár évtizeddel később ő is átéli az anyaság eme örömeit is :D

2011. jan. 26. 13:36
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!