Hogyan élitek túl az apróbb baleseteket?

én lazán kezelem:)

9hós a fiam,áll, térdel, ágy ill bőtor melett meg.

esik kel egész nap, nem reagáok rá semmit akor nem is sír...

egyre kevesebb a baleset, én nem llok egész nap fölötte, ezt nem tartom jó taktikának, persze ha tudom megakadályozom az esést de nem görcsölök rá--

Legszívesebben minden koppanásra ugranék, de nem lehet. Az én fiam még csak mászik, de már feláll kapaszkodva. Még egyik művelet sem tökéletes, úgyhogy néha nagyot huppan. Ha igazán nagy volt az esés, és fájdalmas a sírás, akkor megyek, felveszem, megvigasztalom, megnézem, nincs-e komolyabb sérülés. Ha csak "kicsi" volt a borulás, és csak nyüszögés van, akkor mondom neki, hogy hopp-hopp-hopp-kopp-kopp-kopp és ezen nevet. Vagy megkérdezem, hogy most tökkelütött lett a padló?

Nekünk is, nekik is meg kell tanulni a viselkedést egy ilyen helyzetben.

Mi is itt tartunk.. feláll és koppan :) Vagyis ez ment 1 hétig aztán megtanítottam neki, hogy hogy kell letérdelni, azóta nagyon ritkán esik el. Max akkor, ha már nagyon fáradt.

De én se görcsölök rá, arra vigyázok, hogy a csempénél ne tudjon felállni, de általában a szőnyegre esik, nyilván megijed, de akkor mondom, hogy katonadolog, meg elnyomom neki az aki nem lép egyszerre szöveget, aztán nevet, és megy újra felállni :))