Annyira vágyom egy kis babára, de teljesen elképzelhetetlennek tartom, hogy ez nekem valaha összejöjjön. Egyszer nekem is sikerülhet?

Együtt érzek veled, hasonló helyzetben voltam. 9 évvel ezelőtt férjhez mentem, aztán 4 év után elváltam, gyermektelenül. Utánna voltak tartós kapcsolataim, de vagy nem jött össze, vagy rájöttem, nem megfelelő az apajelölt. A legutolsónál hatalmasat csalódtam, mert pont ez volt a szakításunk legfőbb oka: nem vettem észre, hogy én sokkal jobban akarom a babát, mint ő, már-már kényszerítettem rá, nekem már csak a terhesség lebegett a szemem előtt, semmi más. Bármire képes lettem volna, még hormonkezelést is elkezdtem, csakhogy sikerüljön. No, ez volt nála az utolsó csepp...

Szakítottunk és én irgalmatlanul nagyot csalódtam. Szerettem volna 30 éves koromig szülni, de ekkor már semmi esélyt nem láttam rá. Hiszen mire ismét rátalálok valakire, vagy rám talál VALAKI...maga a terhesség ideje...Szóval borzasztóan fájt.

Aztán a nagy önsajnálat kellős közepén, amikor meg sem gondoltam volna (szakítás után 3 hónappal!!), hát rám talált VALAKI!

És most, kapcsolatunk kezdete után 8 hónappal férjhez mentem újból és már 24 hetes pocakos vagyok! Igaz, egyáltalán nem terveztük így, csak hagytuk magunkat sodorni...De nagyon boldogok vagyunk!

És a baba megszületéséig még nem töltöm be a 30-at:)!

Az én hosszú történetemet azért írtam le Neked, hogy lássad, mások is vannak/voltak abban a helyzetben, mint Te.

Nem szabad erőltetni semmit, majd jön...

hány éves vagy?

persze, hogy lehet boldog családod! csak ne erőltess semmit, hagyd, hoyg alakuljanak maguktól a dolgok!