Szerintetek mit szólnának a szüleitek, ha elmondanátok nekik, hogy lány szeretnél lenni, pedig anatómiailag fiú vagy, de lelked mélyén pedig lány?

Eleinte: szemèly szerint èn nem tudnám eloszor elfogadni/ feldolgozni/ felfognI.

Azutan par nappal biztos enyhülne ez a dolog, es mindenkèppen beszelgetnèk a fiammal. Mivel változtatni Nemtudnèk, elfogadnâm nagy nehezen!

Nagyon emberfüggő. Erre nem lehet választ adni, mert hiába fogadják el teljesen az egyik családban, hogy transznemű a gyerek, a skála másik végén ott az a család, aki ezért kitagadná.

A saját családodat te ismered.

(Bár ideális esetben ezt amúgy is sejti a szülő, régen rossz, ha késő kamaszkorban meglepetésként éri a bejelentés.)

A mentalitásuktól,hitrendszerüktől függ,amit csak te ismersz.

Ha liberálisak,akkor nem lesz gond,ha mélyen vallásosak,vagy konzervatívak,akkor nem valószínű,hogy elfogadják.

Az én szüleim tutira közölték volna, hogy takarodjak a hülyeségeimmel és ha enyire unatkozok, akkor tudnak ám még munkát adni a kiszabott házimunkán kívül is.

Meglehetősen szűklátókörűek és el sem tudják képzelni, hogy ilyen komolyan létezik.

Ha az én gyerekem jelentené be, bizony meglepne a dolog de nem ellenségesen. Mivel én sem vagyok épp normális a többség szerint, már csak az önmagam elfogadásához is kellett egyfajta nyitottabb szemlélet, így sokkal kevésbé akasztanak ki az effajta dolgok, mint mondjuk egy teljesen átlagos családban felnőtt embert. Mindenképpen igyekeznék megbizonyosodni róla, hogy tényleg transzi-e a gyerek, elvinném szakemberhez, stb. és próbálnék segíteni neki, hogy túléljen ebben az előítéletes társadalomban.

Nagymértékben szülőfüggő a dolog, emiatt úgy gondolom, hogy van az a típusú szülő, akinek a gyerek helyében nem mondanám el, amíg a szülő bármilyen formában rendelkezhet fölöttem.