Fiúkkal vagy lányokkal könnyebb az óvodában?

Az az adott fiútól vagy lánytól függ.

Lányom ezerszer nehezebb gyerek, mint a fiam és ezzel az óvónők is egyetértenek. Be is voltak "tojva" (imádom őket, nagyszerűek, de vagyunk is olyan kapcsolatban, hogy ezt megmondták), miután a lányom elballagott és vittem a kicsit, hogy jaj, még egy XY családnevű gyerek.

De kellemesen csalódtak.

Míg a lányom idején mindig azzal fogadtak, hogy "hát ez a nap is...".

Most ha rákérdezek, hogy na milyen volt, mindig ugyanaz a válasz: "dehát X nem is tud rossz lenni, persze hogy jó volt"

Ez milyen kérdés már?!

Nem hallottál olyanról, hogy mindenkinek van egy (saját) természete?! Hogy valaki full nyugodt, valaki meg pörög ezerrel, legyen az lány vagy fiú?!

Kb ugyan ennyi értelme lenne megkérdezni, kik a dedvesebbek, a barna vagy a szőke hajúak?

Vagy hogy kik a szófogadóbbak, a kék vagy a zöld szeműek?!

Mindig az aktuális csoport összetételétől függ. Milyen a fiúk-lányok aránya. Milyen a gyerekek személyisége. Ha sok a domináns a fiúk körében, akkor velük lesz több gond, ha a lányok között van sok erős személyiség, akkor velük lesz több teendő.

Nem mindegy az sem, hogy milyen csalàdból jönnek a gyerekek. Valaki màr úgy jön be reggel, hogy azonnal tör-zúz és az egyébként nyugis csoportot teljesen felzaklatja. A front és a pedagógus hangulata, személyisége is befolyásolja a gyermekek viselkedését.

Nem releváns. Lényegtelen ilyen szempontból a gyerek neme.

Volt már kisiskolás lány, aki lebírkózta a szemem láttára a fiú osztálytársait, nap mint nap.

Oviban is dolgoztam. Volt ovis "kislányom", aki parancsolgatott, még nálam is bepróbálkozott, bár ő gyakszin volt egyébként.

Volt a "kezem alatt" neveltként, érzékeny lelkű, szerelmes ovis kifiú is, aki olyan volt, mint egy kis tündér.

Direkt olyan példákat írtam, amelyek nem tipikusan kisfiúsak illetve nem tipikusan kislányosak. Szóval van ilyen is, olyan is, mindkét nemből.