Mivel büntessem 8éves fiamat?

Ha hirtelen így megváltozott, annak oka van! Nincsenek családi problémák? Nem bántják a suliban? Engem - bár én akkor már hetedikes voltam - halálra szekíroztak a suliban, ettől indult el a mélyrepülésem. Több iskolából eltanácsoltak a viselkedésem miatt, buktam... Pszichiáterhez jártam, és nagyjából rendeződött a dolog. Bár ő még csak 8 éves, de a gyerekek nagyon gonoszak tudnak lenni. Szeintem menj el a nevelési tanácsadóba, ott majd esetleg elküldik pszichológushoz, nehogy ez legyen, mert abból komolyabb gondok is kisülhetnek.

Kitartást.

Valószínűleg azért nem mondja el, mert hibásnak érzi magát, szégyelli.

Egyébként lehet, hogy jót tenne neki, ha átíratnád másik suliba. Ha van a közeletekben Waldorf iskola az nagyon jó lehet. Kis létszámú csoportok, kevésbé kötött tanrend, stb.

Az egyetlen amit tehetsz, hogy megpróbálsz kicsit több időt tölteni vele kettesben. Bűntetés ilyen esetben nem segít, sőt, ront a helyzeten szerintem. Egy 8 éves gyerek már értelmes annyira, hogy tudja, hogy a viselkedése mit okoz, mit vált ki. Ilyenkor a fiúk rangsort állítanak egymás között a suliban, mennek a hatalmi harcok. Lehet hogy ott keresi a helyét, hova tartozik. Meg is kell ugye védenie magát, erősnek is kell látszódnia, ahhoz hogy a többiek igazán elfogadják, de tisztelettudónak is lenni a tanárokkal egyszerre, megfelelni a suliban. Szóval nem könnyű nekik.

Ha visszafelesel neked, nem bűntetés kell. A tiszteletet el kell várni, bármi baja van a gyereknek, bárhogy érzi magát. Én a lelkére próbáltam hatni olyankor, ha úgy szólt hozzám. Miért mondasz ilyent nekem? Nem jó érzés, kérlek ne mondj ilyent, én sem így beszélek veled. - teljesen nyugodt hangon, úgy kezelve mint egy "kis felnőttet". Nálunk ez nagyon bevállt.

Persze van, hogy jól felidegesít és akkor az ember felemeli a hangját, mindenhol van.

Szerintem próbálj meg több időt tölteni vele, vagy apukája kettesben. Rendszeresen kérdezz a napjáról, milyen volt. Mi volt a legjobb? Mi volt a legrosszabb? -játék. Ahol mindenki elmondja pl vacsinál, stb. Hogy lássa hogy nem kellemetlen ilyenről beszélni, mindnekinek vannak jó és rossz pillanatai. Nem kell egyiket sem szégyelni és a családdal jó megosztani. Persze minél nagyobbak, annál kevesebbet osztanak meg, de nem szabad leszokni arról, hogy megkérdezzük milyen volt a napjuk. Ha látják, hogy fontos nekünk, hogy nem okoz gondot nekünk erről beszélni, van rá időnk, akkor nem mindent akarnak egyedül megoldani.