S. O. S. , nem bírom kezelni a hisztijét 16 hónapos lányomnak, mit tegyek?

Én a védőnőnél és a dokinál már elértem, hogy ne üvöltsön. :)

Halkan minden elsuttogok a fülébe, hogy mit fognak vele csinálni, eddig nagyon bevált, mert rám figyel, az orvos meg meg tudja vizsgálni. Az orvosunk nagyon jó fej, mindig hamar végzünk, szerencsére partner ebben az elmondom mi történik dologban.

Volt, hogy úgy üvöltött, hogy a doktornő nem tudta meghallgatni. Most már örömmel megyünk, előtte is mondogatom itthon, hogy hova és miért megyünk.

A másik a hiszti...

Sokan tanácsolják, és itt is írják neked, hogy ne vedd tudomásul, ha hisztizik, csinálj úgy, mintha ott se lenne.

Megmondom őszintén nekem ez nem ment.

Én bizony beraktam a zuhany alá úgy ahogy volt ruhástól.

Ezt mindössze 2x kellett megcsinálnom eddig....

A védőnő azt is tanácsolta, hogy zárjam be egy sötét szobába. Hát ehhez nem volt szívem, egyszer sem próbáltam ki, de ez is egy lehetőség lehet.

Remélem segítettem valamennyit.

Türelmet és kitartást kívánok! :)

Ha nem nézik és nem látják, akkor nincs hiszti. :)

Elmesélnék egy érdekes dolgot. Két éve nyáron kint ültünk a parkban apukámmal, beszélgettünk és figyeltük a gyerekeket közben. A parkban van egy Kresz-pálya, itt mindig sok a gyerek, bicikliznek, görkoriznak, deszkáznak. Volt egy bájos szöszke kislány, aki az egyik kanyarnál hatalmasat zakózott bicajjal. Felült, letolta magáról a biciklit és körülnézett. Az anyukája a Kresz-pálya másik végén volt a kislány tesójával, tehát nem figyelt. A kislány kapcsolt, felállt, felállította a biciklit, felült rá és gurult tovább. Nem telt el 10 perc, a kislány megint hatalmasat borult, ám most látta ezt az anyuka is. A kislány megint körülnézett, látta, hogy ott van az anyukája és éktelen ordításba kezdett, szabályosan hisztizett, bömbölt. Az anyukája persze utána vele foglalkozott. Érdekes, nem? :)