Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Teherbeesési problémák » Több, mint 2 év próbálkozás....

Több, mint 2 év próbálkozás. Az eredmény: rengeteg vizsgálat, egy inszemináció, egy missed ab, egy méhen kívüli terhesség, egy kivett petevezető. és hogy boldog legyen az új év kezdete, ma reggel megjött. Valaki, aki hasonló helyzetben van/volt?

Figyelt kérdés
Nem tudom miért, de most nagyon földhöz vágott a dolog. Sokszor itt az oldalon én öntöttem erőt másokba, most nekem is jól esne egy kis biztatás. Most valahogy azt érzem, hogy elég volt...nincs erőm több kudarchoz. :(
2016. jan. 2. 10:57
1 2
 11/16 anonim ***** válasza:
100%

Kedves Kerdezo, en nagyon konnyen (1-3 honap) teherbe tudok esni.

De mielott azt mondanad, hogy hu, de milyen jo nekem:

az elso terhessegem 12. heten missed ab.

2. terhessegem 25 hetes koraszules, amit nem elt tul a baba,

3. terhessegem mehen kivuli

4. 7 hetes missed ab.


5. terhessegnel verzes, hematoma, kinyilt mehszaj, mehszajosszevarras, fekves 17-37. hetig. 5 honapos a kisfiam. Ne add fel!!!!

2016. jan. 2. 17:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/16 A kérdező kommentje:
Uram Isten, ezt olvasni is borzasztó volt. Nagyon szörnyű, hogy mennyi tragédiát éltél át, de Te is egy leszel számomra a pozitív példák sorában, hogy nem szabad feladni. Köszönöm, hogy mindezt megosztottad velem, sok erőt adtál. Minden jót kívánok Neked, sok boldogságot a babához! :)
2016. jan. 2. 18:22
 13/16 anonim ***** válasza:

Kedves Kérdező!


Nagyon sajnálom, hogy ennyi nehézséget át kellett élned! Kívánom, hogy mihamarabb sikerüljön, amit szeretnél!

Leírom az én történetemet, hátha kapsz tőle egy kis erőt!

2012. augusztus 16-án 21 hetesen minden előjel (fájdalom, vérzés, stb.) nélkül beindult a szülés. Sajnos nem tudták megállítani. Az orvos közölte, hogy ez nem baj, majd lesz másik, hiszen fiatal vagyok.

2013-ban az első próbálkozós hónapban sikerült a második terhességem. 2013. szeptember 22-én 20 hetesen beindult ekkor is a szülés.

Szerencsére az orvosom lelkiismeretes, és addig kereste a problémát, amíg meg lett. Velem született fejlődési rendellenesség. A lényeg, hogy sikerült 3 nőgyógyászati műtéttel helyrehoznia a problémát.

Tanácsára pihentünk egy évet, így most 8 hónapja próbálkozunk, eddig eredménytelenül.

A férjemmel a következőket valljuk: Minden hónap új remény, ha szeretne, akkor jön a baba. Arról is beszélgettünk, mi lesz, ha nem sikerül. Mivel szeretjük és tiszteljük egymást, megpróbálunk gyerek nélkül is teljes életet élni.

Remélem, tudtam segíteni! Minden jót kívánok Nektek!

2016. jan. 3. 12:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/16 anonim ***** válasza:

Szia!


Mi két éve próbálkozunk, sikertelenül, orvosnál is voltunk, enyhe IR-t állapítottak meg, pajzsmirigyemen strúma, miómával műtötték a méhem és én is menzivel indítottam az új évet. Szedem a gyógyszerem, tartom a diétám szorgalmasan, már mindenki terhes körülöttem, a rokonságban, van aki már a másodikkal, mióta mi szeretnénk, csak én nem. Van mikor rosszul viselem, van amikor nem érdekel. Tanfolyamra én is beiratkoztam, hogy eltereljem a figyelmem, de lassan már el is végzem :) Nagymamámnak kétszarvú méhe van, neki is azt mondták az orvosok, hogy nem lesz gyereke. 3 lánya lett.

25N

2016. jan. 4. 14:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/16 anonim ***** válasza:

Kedves Emese!


Hasonló cipőben járunk, és hasonló korúak vagyunk (néhány napon belül töltöm a 30-at). Mi is két éve próbálkozunk a férjemmel. Két éve ilyenkor voltam életemben a legboldogabb, amikor az első terhességemet (elsőre összejött) "hordtam". A 9. hétig tartott, sajnos missed ab-el végződött. Aztán 2014. év végén egy nehezen felismert méhen kívüli (második próbálkozásra), 3 hónapos tortúra, végül nem volt műtét, megmaradt a petevezető, bár kérdés, hogy ez jó-e. Ez év augusztusában, szeptemberében és októberében is teherbe estem, mindhárom esetben halvány tesztek, majd egy hét késéssel megjött, nőgyógyász is igazolta a terhességeket. És ma nekem is megjött... Nagyon nehéz, de csatlakozok az előttem szólókhoz; nem szabad feladni. Én ilyenkor egyébként keserédesen élem meg, mert valahol örülök is, hogy megjött, legalább tudom, hogy mi van és nincs bizonytalanság (bár nálam ez abból is adódik, hogy mindig dilemmázok egy kis Utrós rásegítésen, de félek, hogy összekavarom a ciklusomat). Úgy érzem néha, hogy én is közel állok ahhoz, hogy feladom, de nem szabad, hidd el. Az elengedést pedig nem tudom elképzelni, hogyan lehetséges, nem tudom elképzelni azt a hónapot, amikor nem figyelem, nem várom, hogy ne jöjjön meg, de ahogy írták így is összejöhet. És hidd el, hogy össze is fog, megérkeznek a mi kis csodáink is hamarosan. :-) Fel a fejjel!!!

2016. jan. 4. 18:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/16 A kérdező kommentje:

Nagyon köszönöm, hogy Ti is megosztottátok Velem a történeteiteket. Egyfelől borzasztó azt olvasni, hogy mennyien szeretnénk babát és kinek ezért, kinek azért, de régóta nem jön. Másfelől viszont jó tudni, hogy nem vagyok egyedül ezzel a problémával, és ha bármikor úgy érzem, hogy egy nehezebb időszakon megyek keresztül, csak felnézek ide az oldalra, elolvasok 1-2 hasonló történetet és valahogy azt érzem, hogy segít és erőt ad.

Én azt kívánom mindenkinek, hogy teljesüljön mielőbb az a vágyunk, hogy a karunkban foghatjuk a babánkat! :)

2016. jan. 6. 08:51
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!