Nagypocakos kismamák! Nektek átadják a helyet a tömegközlekedési eszközökön?

Én már nem kismama vagyok, hanem anyuka, két éves lurkóval, de meglehetősen pozitívak a tapasztalataim. Mindig kapunk helyet a buszon.

Az is igaz azonban, hogy kaptunk már helyet hatalmas táskával utazó kisfiútól (aki maga is fáradt volt, mert karateedzésről jött, szerencsére két megállóval később újra le tudott ülni ő is), meg idősebb nénitől is, de tizenévesektől, vagy férfiaktól még sohasem.

A legtöbbször harmincas nők adják át a helyet. Valószínű azért, mert ők tudják, milyen érzés nagy hassal, karon ülő kisgyerekkel állni... A pasik meg szégyellhetik magukat!

Erre van egy jó történetem. Utaztam a 6-os villamoson, már 40 hetes voltam és minden nap mentem ellenőrzésre. Szóval ülök a villamoson, amikor odajön hozzám egy 80 és a halál közt lévő öregúr (de így ránézésre tisztes öregúrnak látszott) és azt mondja nekem, hogy én adjam át a helyem mert a fiatalok nem veszik észre magukat. Na ilyen pofátlanságot én még életemben nem hallottam, én álljak fel, mert a fiatalok nem álltak fel neki. Mondom szülés előtt negyven fokban a tömött villamoson még magának se fogok felállni. És még ő volt felháborodva, hogy visszaszóltam.

Aztán a másik eset, amikor a másodikkal voltam terhes nagy has kicsi gyerek az ölemben és senki nem állt fel, hogy átadja a helyét.

Olyan is volt, amikor azért szóltak meg, mert a magas lépcsős buszra a párom segített felrakni a babakocsit.

Elnézést, hogy ilyen sok lett, de eszembe jutottak és akkor bosszantottak, de most már csak mosolygok rajta.

Mi New ork City-ben élünk. Pont tegnap beszélgettünk erről egy karibi barátnőmmel. Ki az aki feladja a helyét és ki az aki mereng a távolba pedig látja a pocakomat vagy békésen becsukja a szemét és vak...egész nap az irodában való ülés után marha fáradt lehet szegény a vasalt ingben makulátlanul.

Szóval a fehér férfiak azok akik bunkók. A feketék azok akik hamarabb észrevesznek és a spanyolok azok akik segítenek leginkább babakocsit felvinni a metróból, hellyel, stb....drágáim én mindíg arra gondolok, hogy remélem ezek a nagyon fáradt faszik feleségei hasonló élményben részsülnek és hogy anyjuk sem volt ezeknek mert nem volt aki megtanítsa őket nem mondom hogy az illemre, hanem arra, hogy a humánus gondolkodás minimális használata mekkora csodákra képes!

Nekem is csak elvétve adták át a helyet amikor terhes voltam. De soha nem fiatalok vagy férfiak. Abban a pár esetben is idősebb vagy 30-40 körüli nők voltak.

Még 34-35 hetesen is állva utaztam Pestre az orvoshoz 50km-t volánnal.

Ami a legszebb volt az egészbe, hogy a buszon én voltam az egyetlen aki állt... Pedig akkor már szép nagy hasam volt.

Hát no comment...