Mi a boldogság?

A boldogság mint jelenség meghatározását már itt valaki megadta (# 18/) Tehát a lélek vagy a tudat, helyesebben a személytelen öntudat állapota.

De hogyan illik ehhez Jézus hegyi beszéde, mikor Buddha a vágyak megszüntetését látja boldogságnak, Jézus pedig éppen a vágyakban látja a boldogság forrását ? „Boldogok akik ...”

Szerintem a boldogság szó-érzés fejezi ki legjobban, hogy mi is az a relatív dolog.

Van, aki számára pl. a legnagyobb boldogság gyereket szülni, otthon háztartásbeliként lenni, és a férjet hazavárni. Szerintem ezzel sincs semmi gond a világon,habár ez számomra elképzelhetetlen.

Számomra az a boldogság, amikor elégedett vagyok. Legfőképpen magammal, és azzal, amit elértem. De úgy gondolom, kinek-mi. Ezt pedig el kell fogadni. A szomszéd Maris néninek valószínűleg nem az lesz a boldogság, mint nekem, és ezzel semmi probléma nincsen:)

Kedves kérdező!

Az elértem valamit számomra nem azt jelenti, hogy konkrétan megvalósítottam a célomat feltétlenül. Nálam maga az, hogy megpróbáltam, és mindent,de mindent tényleg beleadtam is ok a boldogságomra-akkor is, ha a célom nem sikerült. Hogy miért? Mert tudom, hogy mindent megtettem, és ha ennek ellenére sem értem el a célomat, akkor annak oka kell, hogy legyen-számomra (Nem akarok belemenni abba, hogy ki szerint van az életnek konkrét célja, ki szerint nincs, számomra van, és kész.)

Az, ha valamit nem érek el elsőre, engem ösztönöz. Arra , hogy még jobb, erősebb, kitartóbb legyek, felődjön ez által is a jellemem. Számomra ez boldogság.