Vidéken miért szoktak csak úgy beállítani a látogatók, előzetes bejelentés nélkül és legtöbbször ebédidőben?

Vidéken a pakolás nem az volt amit az arcukra raktak a nők. Ott nem volt szokás zöld uborkaszeletekkel beborítva lenni. (Esetleg ha az urad rád borította a tálat, mert nem azt főzted amit tegnap mondtál neki. ☻)

Vidéken annó különbség volt a "benézés" és a "látogatás" vagyis "vizitelés" k♫8zött. Ha a koma, sógor, komaasszony, napamasszony, szom,szédasszony benézett, az nem vendégség volt, az nem járt megvendégelésel. Igaz, a sógor beöntött a sógornak egy kupicával (főleg, hogy neki is legyen ürügye inni ☺), vagy megkśtolták a bort (nézzük meg koma nem pimpósodott e meg tegnaptól ☺). A bejelentett vendéget viszont ebédel, süteményel, itallal illett várni, ugyanúgy a meghívottat (például búcsúra meghívták a távoli rokonokat, meg az "éhes" városi rokont, "mert az illyet úgyse eszik".☺)

Szomszédasszonyok szokása volt kiállni a kapuba minthogy sepregetni a porta előtt, valójában egy jót pletykálni. A "blokkos" (tömbházas) korszakban pedig áttugrani a szomszédasszonyhoz két percre, mert kifogyott a só, valójában két óra lett belőle ( a falusi: űljön má le szonszédaszony, ne vigy el az álmot,változata a: nem szívunk el egy cigarettát? ami azt jelentette igyunk egy kávét és szívjunk el egy fél dob ozzal hozzá ☺).

Ma már ez is meghalt, az embereknek nincs ideje élőben beszélni, a szomszéd szobában levővel is SMS meg emailal társalgunk ☻.