Ateisták, agnonsztikus, attól függetlenül, hogy Isten létezését tagadjátok, hisztek a karmában/sorsban?

Az ateisták döntő többsége nem fog hinni ilyesmiben.

Ami azt illeti, én a részemről még elméleti szinten is nehezen tudnék olyan "sorsot" kitalálni, ami valamiféle élettelen folyamat. Ha pedig élő, és úgy irányítja monden ember életét, az összes történést, akkor igen nehéz azt mondani rá, hogy ez nem egy istenség valójában. Szóval a sors, mint olyan, szerintem elméleti szinten is cefett nehezen fér össze az ateizmussal.

Én nem hiszek ilyesmiben, és nagyon egyszerűen belátható, hogy az általad felvetett "energia" nem létezhet. Egyszerűen azért, mert az életben _nem_ mindig úgy alakulnak dolgok, ahogy azoknak történnie kellene.

Vannak, akik öngyilkosok lesznek. Nekik definíció szerint nem úgy alakult az életük, ahogy szerintük annak alakulnia kellett volna. Hacsak nem akarsz amellett érvelni, hogy azoknak az embereknek meg kellett halniuk, be kell látnod, hogy semmiféle erő nem segített nekik megoldani az életük nehézségeit.

Amit írtál, az az ezoterikus ateista.

Annyira nem gyakori. Szerintem pár % lehet.

Nem.

A példa, amit írtál, a nagy számok törvénye alapján egyáltalán nem lehetetlen, sőt, ha megnéznénk egy ilyen témában készített statisztikát, még azt is el tudom képzelni, hogy eléggé gyakori.

Ugye a gyorshajtás eleve gyakori. Szinte nincs olyan vezető, akivel elő ne fordult volna, az pedig, hogy megbüntetik-e, szerencse kérdése. Ha valaki elvétve teszi, nagy esélye van, hogy megússza. De ha valaki folyton ezt teszi, akkor előbb-utóbb tetten érik. Erre mondják, hogy „Addig jár a korsó a kútra…”

Az időben egybeeső anyagi kompenzációt (fizetésemelés, jutalom, szerencsejáték-nyeremény) nem nehéz együttlátni, ha figyelembe vesszük, hogy ilyen dolgok is rendszeresen történnek, még ha nem is olyan gyakran, mint a gyorshajtás. Szóval ebben nics semmiféle sorsszerűség.

Az „energia” pedig a fizikai dolgok változtató képessége leegyszerűsítve. Ez a változtató képesség látható, mérhető, ha közvetlenül nem is, de közvetetten a kölcsönhatás révén igen. Olyan nincs, hogy „sorsenergia”, hacsak ki nem mutat valaki ilyet, és le nem írja a működési mechanizmust, a szabályokat, és a keretrendszert, amiben működik.

Véletlen egybeesés pedig simán lehet.

Ateista vagyok és amit a hívő emberek sorsszerűségnek neveznek én arra az események és döntések egymásból való végtelen láncolatának következményeként tekintek. A rossz emberekkel nem azért történnek sokszor rossz dolgok, mert a sors így bűnteti őket, hanem, mert az őket kölvevő események és saját döntéseik inkább abba az irányba sodorták őket, amit külső szemlélő rosznak ítél meg. Jót cselekvő személyeknél sokszor ugyanez van csak épp ellentététesen.

Viszont mindeképp meg kell jegyezni, hogy az emberek hajlasomak bizonyos mintákat hamarabb észrevenni és ami esetleg nem illik bele egy meghatározott rendszerbe azt figyelmenkívül hagyni. Tehát ha valakivel úgymond nem sorszerű dolgok esnek meg (tehát nem illik a mintába) akkor arról jóval kevesebbet beszélünk és kevésbé jegyezzük meg holott ebből is bőven sok lehetne említeni. Ha elfogadnánk, hogy létezik sors akkor annak minden emberre egyformán kéne hatnia, ha már a kivételekkel is számolunk, hát legalább megkérdőjelezhető szerintem a validitása...