Számodra mit üzen Jézus Krisztus útja, élete és mi a véleményed Jézus Krisztusról?

Szolgáljam édesanyánkat, mindünket.

A véleményem túl fényes, hogy létezzen rá fogalom.

Az egyetlen példaképem.

Azt üzeni, hogy legyünk jó rabszolgái a hatalomnak, mert csak úgy tudnak kellően kizsákmányolni, ha elhiszünk minden manipulatív propagandát, legyen az vallás, vagy politika.

Ettől függetlenül hiszek Istenben, de rettentően megvetem a vagyonokat felhalmozó, büntető istent hirdető egyházakat. Képtelenségnek tartom, hogy Isten, aki képes lett volna tökéletest is teremteni egy ilyen világot teremtett volna, ahol ennyi a szenvedés, amihez a papok segítették hozzá a népet nyomorba taszítókat.

Szia

Számomra...

A Jézus Krisztusként ismertté vált személy nem itt a földön kezdte életét. Ő maga is beszélt arról, hogy mielőtt ember lett, az égben élt. Itt a bizonyíték: János 3:13; 6:38, 62; 8:23, 42, 58. A János 1:1, 2-ből megtudjuk, hogy mi volt a neve az égben azelőtt, hogy Jézus lett: „Kezdetben volt a Szó (gör.: Loʹgosz), és a Szó az Istennél volt, és a Szó isten volt („isteni volt”. „isteni lény volt”). Ez volt kezdetben az Istennél.” Ezzel szemben, Jehova örökkévaló, és nem volt kezdete a Zsoltárok 90:2; és a Jelenések 15:3 szerint, ezért itt annak a kijelentésnek, hogy a Szó ’kezdettől’ fogva Istennél volt, Jehova teremtési munkáinak a kezdetére kell utalnia. Ezt más bibliaversek is megerősítik, amelyek úgy azonosítják Jézust, mint aki „az egész teremtés elsőszülötte”, „Isten teremtésének kezdete” Kolosszé 1:15; Jelenések 1:1; 3:14. A Szentírás tehát úgy beszél a Szóról (az emberré válása előtti Jézusról), mint Isten első teremtményéről, elsőszülött Fiáról.

Mivel Jézus születését Isten szent szelleme tette lehetővé, Jézus az emberi életét égi Atyjának köszönhette, és nem egy embernek, mondjuk a nevelőapjának, Józsefnek (Mátl 2:13–15; vagy Lukács 3:23). Ahogy a Héberek 10:5 kijelenti, Jehova Isten ’testet készített neki’, ő pedig a fogantatásától fogva csakugyan „beszennyezetlen, a bűnösöktől elkülönített” volt Héberek 7:26.

Amikor Jézusra a megkeresztelkedésekor kitöltetett a szent szellem, ez annak az idejét jelezte, hogy már ténylegesen ő a Messiás, vagyis Krisztus, Isten Felkentje. Máté 3:16, 17.

Jézus felkenetett szent szellemmel, így megbízatást és felhatalmazást kapott arra, hogy teljesítse a szolgálatát, mely prédikálást és tanítást foglalt magában a Lukács 4:16–21szerint, továbbá hogy Isten Prófétájaként szolgáljon ahogyan ezt Péter apostol elmondta a Cselekedetek 3:22–26 szavai szerint. De mindenekelőtt arra kapott kinevezést és felhatalmazást, hogy Jehova megígért Királya legyen, és örökölje Dávid trónját (Lukács 1:32, 33, 69; Héberek 1:8, 9) és az örökkévaló Királyságot.

Jehova Isten jónak látta, hogy úgy valósítsa meg minden szándékát, hogy elsőszülött Fia legyen a központi személy a János 1:14–18; és a Kolosszé 1:18–20; 2:8, 9 verseiben leírtak szerint; ő legyen a gyújtópont, amelyre minden prófécia fénye irányul, és amelyből kisugárzik e próféciák fénye: 1Péter 1:10–12; Jelenések 19:10; János 1:3–9); a megoldás minden nehézségre, amelyet Sátán lázadása okozott, ahogyan errő Oál írta a Héberek 2:5–9, 14, 15; és 1János 3:8-verseiben; és az alap, amelyre Isten a jövőben mindent felépít egyetemes családja örök javára égen és földön: Efézus 1:8–10; 2:20; és 1Péter 2:4–8. Mivel Jézus ilyen fontos szerepet tölt be Isten szándékában, joggal és túlzás nélkül jelenthette ki: „Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem jut az Atyához, csakis énáltalam” János 14:6.

Tehát számomra az egyetlen, Isten előtt is elfogadható út, ha Krisztus útján járok, mert felismertem, csak ebben lehet építeni a sokkal szebb jövőmet már most ebben a sátáni világban.

Éltem Isten-hit nélkül, és hosszú évek óta tanulom Krisztus útját. Összehasonlíthatatlanul jobb lett az életem. Soha nem mennék vissza a korábbi sötétségbe, tudatlanságba, amelyben éltem. Boldogan vallom én is magaménak a zsoltáros (119:105) szavait: "Lámpás a te szavad, mely irányítja lépteimet, és fény, mely megvilágítja ösvényemet."

Az, hogy Ő a SZERETET.

A legtökéletesebb EMBER volt, aki egyébként Isten FIA, emberré válása előtt Istennel egyenlő volt, Isten volt. Ma is ISTEN, a legdrágább SZEMÉLY számomra, aki méltó az imádatra. Szeretem és imádom Őt.

Próbálom követni.

Igyekszek kapcsolatba kerülni Vele, ima által , Biblia olvasás által, mások segítése által.

Hhmmm, nagyon nehéz kérdés, mert ha a legegyszerűbb kérdés is, a válasz annyira mély, hogy nehéz rá válaszolni...

Ahhoz, hogy nekem mit jelent, főleg abből tudok meríteni, hogy Ő mit mond magáról.

Ahogy olvasom azokat, amiket mondott, úgy tűnik, hogy Ő az egyetlen, nemcsak a Bibliában, hanem a világtörténelemben, aki Saját Magáról tesz bizonyságot (meg persze az Atyáról és Lélekről, akivel egy), pl. Én vagyok az élő víz, az út, élet, stb. Nem mindenkinek fedi fel magát. Ha mélyebben ismeri valaki a vallásokat, akkor eléggé kirajzolódik, hogy Istennek vallja magát. Röviden, az emberiség évszázadok és évezredek óta várt valakire, a "messiás"-ra, vagy a szabadítóra, a prófétára. Az nem volt világos, hogy egy, vagy több ember lesz-e (azt hitték, több), de annyit pl. tudtak róla, hogy Betlehemben fog születni, hogy szenvedni fog, és aztán győzni.

Ami vad, hogy Ő azt állítja magáról, hogy Ő az. A neve azt jelenti, "Szabadító", valóban Betlehemben született, és ha olvassa valaki az Ószövetséget, ami Jézus korában már létezett, lépten-nyomon ott van benne Jézus (pl. "köntösömre sorsot vetettek", szamárháton bevonulás Jeruzsálembe, a rézkígyó a pusztában, és még rengeteg egyértelmű és nem olyan egyértelmű előremutatás). Feltámadása után azt írja a Biblia, hogy egészen Mózestől elmondja, hogy írásokban mindazt, ami róla szólt (Amíg beszélt, lement a nap).

Mégis nemcsak egy távoli ember és Isten, hanem feltámadása által Ő ma is él és jelen van Szentlelkével ott, ahol kitölti. Bár ha nem is látom, mégis jobban bízom benne, mint másban. Tanítóm, barátom, apám. Leendőbeli szerelmem, akit várok, és Uram, akinek szolgálok.

Tehát én minél mélyebben nézem a Szentírást, annál tisztábban látom, hogy az életben is minden Róla szól.

Mindennek oka és célja, kezdet és vég, ebben benne van minden, minden, aminek értelme van és ami jó és szép és tökéletes.

Számomra sokat jelent, rengeteget, az életemnek értelmet, értéket ad.

Arra tanít, hogy ne legyek önző, hogy fontos a közösség, fontosak az emberi kapcsolatok, az odafigyelés, segítés, bátorítás. Igyekszem segíteni másoknak.

Azt nem látom említve, hogy Megváltónk is.(de ez mit is jelent?)

A halált kezdik félreérelmezni, és úgy csinálni, mintha nem lenne olyan rossz dolog (olyan érveket hallok, hogy "dehát mindenki meghal", meghogy ez milyen természetes). Amit nem fogunk fel, hogy a halál egy végleges elszakadás az élettől, a Biblia szerint a bűneset következménye. Az, ha a mennybe jutunk egyáltalán nem magától értetődő, Isten nem fogad be bűnösöket maga közé.

Ha Ő nem végezte el volna, amit elvégzett, ha nem halta volna el a mi halálunkat, ha nem fizette volna ki az összes adósságunkat (a bűn zsoldja a halál), akkor nem lennénk szabadok Isten előtt, meg sem állhatnánk előtte, anélkül, hogy ne pusztítana el minket a ránk nehezedő bűn(tudat).

Tehát Jézus a halálért halállal fizetett (->az ár a halál, amivel Ő fizetett, az is a halál), az ősi (normális) felfogás szerint is, ha valaki megmenti az életed, egy életre adósa leszel.

Azt mondta Magáról, hogy Isten, és nem egy panteista vallásban. Azt mondta, Ő ugyanaz az Isten, mint az Atya, aki egyedüli, teremtő, megváltó, szabadító. Ilyen szövegkörnyezetben nem az erkölcsi tanításai az elsődlegesek, hanem, hogy Isten valóban lejött-e a földre.

3 lehetőség van: hazudott és gonosz, tévedett és bolond, vagy igazat mondott. Vagy leköpjük és megöljük, vagy leboroulnk előtte imádattal. Nincs más opció.