Mi számít paráznaságnak?

paráznaság=hűtlenség.Alapvetően kereszténységben a házasságon kívüli szexuális kapcsolatra vonatkozik.

A mai életben pedig te döntöd el mi a helyes,és mi nem.persze,ha kereszténynek vallod magad,akkor mások döntik el helyetted.De a kereszténységen belül is eltérőek lehetnek a fogalmak a helyesről és nem helyesről.

Érdekes a kérdésed, és szerintem nagyon jól is közelíted meg a dolgot, de a "semeddig" valóban közelebb áll az igazsághoz, mint más értelmezések. :)

Egyszóval ugyebár ha jól értem, egyszerűsítve arról van szó, miért ne lehetne csókolózni jegyesség alatt. Azt nehéz megítélni, hogy kifejezetten paráznaság kategóriába esik-e vagy sem, viszont egy nagyon fontos alapelv: akivel keresztény értékrend szerint jegyben jársz, az jó eséllyel a feleséged lesz, de nem 100%. Nem 100%, mert a jegyesség még az utolsó pillanatig felbontható. Na mármost ha felbontható, akkor lehetséges, hogy az illető nő nem a te feleséged lesz, hanem valaki másé. Ha ez bekövetkezik, akkor éktelen dolog volt csókolózni vele, hiszen másnak a leendő feleségét csókolgattad. Épp ezért szokták azt tanácsolni, hogy a házasságkötés napja előtt lehetőleg teljesen mellőzni kell mindennemű testi kapcsolatot. A jegyes megérintése is csak bizonyos szabályok, körülmények meglétével történhet, pl. a kéz megfogása.

Persze oké, hogy nem az ókorban vagyunk, és ma nem olyanok a ruházkodási és kulturális szokások, de arra vigyázni kell, illetve az az alapelv, hogy semmi olyan ne történjen a házasság előtt, amit az ember nem tehet meg egy ellenkező nemű barátjával/testvérével, aki sosem lesz a felesége. Mert persze egy idő után elképzelhető, hogy nagyon erős lesz a bizonyosság arról, hogy tényleg sor fog kerülni a szeretett jegyessel a házasságkötésre, de ekkor sem szabad idő előtt "leszakítani a gyümölcsöket", mert a Biblia szerint az idő előtt elvett örökség átkot hoz.

"Tehát a férfi választott és döntött a házassággal kapcsolatban, a nőnek nem sok beleszólása volt. Így persze könnyű házasságtörés mentesen élni és megvalósítani a házasság előtt semmit..."

Hehe. :) Az igaz, hogy némelyik kultúrában nem nagyon volt a nőknek döntési joga, vagy csak nagyon korlátozott mértékben abban, hogy kihez menjenek feleségül. De nem is csupán a férfi döntött, hanem általában nagyon erősen kellett a lány családjának (főként atyjának) támogatása is.

Ma keresztény körökben az az elfogadott, hogy az apa nem "vétózhatja meg" ugyan a házasságot, mivel a mai kultúránkban nincs olyan mértékű fennhatósága a családja és így a lánya(i) fölött, viszont célszerű úgy viszonyulni a dologhoz, hogy sikerüljön elnyerni az apa áldását a házassághoz.

Azzal egyet tudok érteni, hogy régen könnyebb volt megvalósítani a "házasság előtt semmit", de nem azért, amit te felhozol oknak. Egyrészt a lányokat az apák nem mindig adták olyan könnyen, és joguk volt teljességgel megtagadni egy fiatalembertől a lányukat, ha nem tetszett nekik a fiú, vagy feltételeket szabhattak. Tehát a házasságkötés azért akkor sem úgy ment, hogy "kinéztek egy jó csajt", és már meg is volt a házasság.

Amiért viszont valóban nehezebb ma megvalósítani: mert a kultúra teljesen más, ma a szüzesség a legtöbb ember szemében nem érték, hanem olyasmi, amit - beszédes a kifejezés - "el kell veszíteni". A média és a társadalom egyaránt a szexuális szabadosságot hirdeti, a "régimódiakat", önmegtartóztatókat pedig megvetik, a filmekben meg pl. egyenesen idiótának és szociálisan segítségre szoruló egyénnek állítják be azokat, akik az érettségijükkor még szüzek. Az öltözködési szokások miatt elképesztő, hogy milyen nyomás, lelki teher van az ember szemén pl. egy nyári napon az utcán, holott Jézus világosan figyelmeztetett, hogy a paráznaság a szem bűnével kezdődik (Máté 5:27-28).

Mindezek azonban egy hitében erős keresztényt nem téveszthetnek meg. Lehet, hogy a Biblia könyvei 2000 és több évvel ezelőtt íródtak, de Isten igazságai ma ugyanúgy érvényben vannak, mint akkor. A világ változik, Isten azonban soha nem változik: a változás árnyéka sincs meg benne (Jakab 1:17.). Úgyhogy továbbra is azt tudom tanácsolni, kedves kérdező, hogy a jegyesség mindaddig "lelki barátság" szinten maradjon, amíg a házasságkötés meg nem történik.

Üdv, (Tp.)

Kérdező, erre a problémára csak egy jó megoldás van: az Úrban kell házasodni. :)

"1Kor 7:39 Az asszonyt törvény köti, míg férje él, de ha férje meghal, szabadon férjhez mehet, akihez akar, csakhogy az Úrban."

E fenti ige természetesen nemcsak az özvegyekre vonatkozik, hanem mindenkire: "csakhogy az Úrban".

[Mint Pál ez előtt leírja, az a kivétel, ha valaki megtérésekor már házas, és a házastársa nem akar megtérni; ez esetben természetesen nem tanácsolja a válást.]

Másik intelme, amit szintén az ilyenfajta problémákkal nagyon sokat küzdő korintusiaknak írt:

"2Kor 6:14 Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában; mert mi szövetsége van igazságnak és hamisságnak? vagy mi közössége a világosságnak a sötétséggel?

2Kor 6:15 És mi egyezsége Krisztusnak Béliállal? vagy mi köze hívőnek hitetlenhez?

2Kor 6:16 Vagy mi egyezése Isten templomának bálványokkal? Mert ti az élő Istennek temploma vagytok, amint az Isten mondotta: Lakozom bennök és közöttük járok; és leszek nékik Istenök, és ők én népem lesznek.

2Kor 6:17 Annakokáért menjetek ki közülök, és szakadjatok el, azt mondja az Úr, és tisztátalant ne illessetek; és én magamhoz fogadlak titeket,

2Kor 6:18 És leszek néktek Atyátok, és ti lesztek fiaimmá, és leányaimmá, azt mondja a mindenható Úr."

[Megj.: a korintusiak esetében azért kellett ilyen sokat foglalkoznia Pálnak a problémával, mert a városuk egy paráznasággal nagyon megterhelt igazi "multikulti" kikötőhely volt, és ott állott Aphrodité (rómaiaknál ekv. Venus), a szerelemistennő temploma, akinek az ünnepein úgy mutattak be "áldozatot", hogy a neki szentelt papnőkkel közösültek.]

Egyszóval az általad már észlelt probléma miatt is, de főleg Isten Igéje miatt nagyon megszívlelendő Pál apostolnak az a tanácsa, hogy házasodni az Úrban kell. (Megj. ezt egyébként nem tanácsképpen, hanem parancsképpen mondta, mivel mindig külön jelezte, ha valamely tanítása a saját tanácsa volt, nem az Úr parancsa.)

"Péld 18:22 Megnyerte a jót, aki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól!"

Imádkozz, hogy vehess jóakaratot az Úrtól, és Ő adja meg a feleséget számodra, mert "Péld 19:14 A ház és marha atyától való örökség; az Úrtól van pedig az értelmes feleség."

(Tp.)

Hogy a nőnek nem volt semmi beleszólása, az erős. Szerintem gyakran volt beleszólása. Amennyire a férfinak, hiszen a szülök egyezkedtek a dologban. Nem is a személy miatt, hanem az anyagiakban...

A csók, vagy az ölelés nem paráznaság (bár vezethet oda is...)a többi lényegében igen - házasságon kívül.

A tapasztalat szerint a házasság az egyedüli "komoly" kapcsolat :)

Paráznaság mint olyan szó ne mis létezik a Bibliában.Házasságtörés iletve k*rválkodás szerepel az eredeti szövegben.

És házasságot törni nyilván csak akkor tudsz ha szövetségben állsz valakivel.És ugye az ószövetségben azt kövezték halálra akiben nem volt szüzesség a házasságkötéskor,következésképpen házasság előtt a behatolás kivételével mindent lehet.Ennnyi