Kit, kiket zsidóznak, akik zsidóznak?

A Kérdezőnek egy apró észrevétel: a "zsidó" az nem nemzetiség, hanem pusztán vallás, a nemzetiség amire te gondolsz az a héber nemzetiség!

Izraelben pl héberek élnek, és zsidó vallásuak (vagy éppen más vallásó héberek is vannak, például keresztény héberek is vannak ott!)

Üdv

MI A KÖZÖS az etnikai erőszakban, rasszizmusban, hátrányos megkülönböztetésben, faji megkülönböztetésben és fajirtásban? Ezek mind az emberi irányzatokban oly széles körben elterjedt előítélet következményei!

Mi az előítélet? Egy enciklopédia így határozza meg: „egy vélemény, mely anélkül alakult ki, hogy időt vagy gondot fordítottak volna a helyes megítélésre.” Mint tökéletlen emberek, bizonyos mértékig hajlamosak vagyunk az előítéletre. Talán vissza tudsz emlékezni olyan esetekre, amikor az összes tény ismerete nélkül hoztál ítéletet. A Biblia szembeállítja az ilyen előítéletre való hajlamokat Jehova Isten ítéleteinek módjával. Azt mondja: „az Úr nem azt nézi, a mit az ember; mert az ember azt nézi, a mi szeme előtt van, de az Úr azt nézi, mi a szívben van” (1Sámuel 16:7).

Az előítélet fájdalmat okozhat

Kétségtelenül mindenkivel előfordult, hogy valamikor valaki tévesen ítélte meg őt. (Vö. Prédikátor 7:21, 22.) Általános értelemben mindannyian áldozatai vagyunk az előítéletnek. Amikor azonban gyorsan eloszlatják az előítélet gondolatait, azok valószínűleg kevés fájdalmat okoznak, vagy egyáltalán semmit. Az ilyen gondolatok táplálása az, ami kárt eredményezhet. Rávehet bennünket, hogy valami valótlanságban higgyünk. Például az előítélet befolyása alatt néhányan valóban azt hiszik, hogy egy ember csupán azért kapzsi, lusta, ostoba vagy büszke, mert egy bizonyos vallási, etnikai vagy nemzeti csoporthoz tartozik.

Az ilyen téves megítélés sok esetben azt idézi elő, hogy igazságtalanul, becsmérlően, sőt erőszakosan bánunk másokkal. Emberek milliói veszítették el életüket mészárlásokban, népirtásokban, etnikai öldöklésekben és a szélsőséges előítélet más formáiban.

Kormányzatok világszerte küzdenek az előítélet ellen azáltal, hogy törvényesen szavatolják a szabadsághoz, biztonsághoz és az egyenlőséghez való sérthetetlen jogot. Ha az országod alkotmányát vagy törvényeinek alapgyűjteményét olvasod, kétségtelenül találsz olyan cikkelyt vagy kiegészítést, mely minden polgár jogait szándékozik megvédeni fajára, nemére vagy vallására való tekintet nélkül. Mégis világméretekben tombol az előítélet és megkülönböztetés.

„Az oktatás arra késztetheti az embert, hogy elfogadja minden emberi lény egyenlőségét.”

Jehova Tanúi egyetértenek azzal, hogy az oktatás a megoldás, de főként az Isten Szaván alapuló oktatás mellett foglalnak állást. Igen, a Biblia segít nekik abban, hogy áttörjék a faji előítélet korlátait még azokban az országokban is, ahol igen erőteljes az etnikai gyűlölet. Királyság-termeikben minden héten különböző rasszhoz tartozó és más-más nemzetiségű emberek jönnek össze, hogy oktatást kapjanak Isten Szavának, a Bibliának a törvényeiről és alapelveiről. Ezeken az összejöveteleken nem rendeznek gyűjtést. Szeretettel meghívjuk, jöjjön el Ön is!

Ami azonban az embereket illeti, a XIX. századi angol író, Charles Lamb ezt írta elfogulatlanul: „Egyszerűen szólva: egy halom előítélet vagyok, mely rokonszenvből és ellenszenvből áll.”

Ami a pártatlanságot illeti, az emberi kapcsolatok sok kívánnivalót hagynak maguk után. Bölcs Salamon, Izráel királya már több évszázaddal ezelőtt megfigyelte, hogy „uralkodik az ember az emberen maga kárára” (Prédikátor 8:9). A fajgyűlölet, a nemzetek közötti konfliktusok és a családi viszályok továbbra is burjánzanak. Éppen ezért reális vajon azt hinnünk, hogy az emberek maguktól is képesek kiépíteni egy részrehajlás nélküli társadalmat?

Tudatos erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy ellenőrzés alatt tartsuk magatartásunkat, és hogy megszabaduljunk bármiféle mélyen gyökerező előítélettől (Efézus 4:22–24). Ha ennek nem vagyunk tudatában, hajlamosak lehetünk arra, hogy olyan magatartást vegyünk fel, amelyet a társadalmunk és a neveltetésünk légköre alakított ki, és amelyek családi, faji vagy nemzeti hátterünkben gyökereznek. Ezek az ártalmatlannak tűnő hajlamok gyakran mélyen belénk ivódtak, és olyan magatartást mozdítanak elő, amely részrehajláshoz vezet. A skót jogász és szerkesztő, Lord Francis Jeffrey még ezt is elismerte: „Semmi sincs, ami olyan sokáig nem tudatosul az emberben, mint előítéleteinek mértéke és erőssége.”

Lena olyan személy, aki beismeri, hogy a részrehajlásra irányuló hajlam elleni harc tudatos erőfeszítéseket igényel. Az, hogy elfojtsuk magunkban az előítélet érzéseit, „sok erőfeszítést igényel, mert a neveltetés nagyon erős befolyás” — jegyzi meg. Lena azt is elismeri, hogy folyamatos emlékeztetőkre van szükség.

Jehova pártatlansága

Jehova a pártatlanság tökéletes példája. A Bibliának már az első oldalaitól kezdve arról olvasunk, hogy milyen módon mutatta ki pártatlanságát az emberekkel való bánásmódja során. Sokat tanulhatunk ezekből a kitűnő példákból és emlékeztetőkből.

Jehova pártatlanságot mutatott ki akkor, amikor úgy irányította a dolgokat, hogy Péter, a zsidó apostol hirdesse a jó hírt Kornéliusnak és más pogányoknak is i. sz. 36-ban. Péter ekkor ezt mondta: „nem személyválogató az Isten; hanem minden nemzetben kedves ő előtte, a ki őt féli és igazságot cselekszik” (Cselekedetek 10:34, 35).

Jehova következetesen kimutatja pártatlanságát az emberi családdal fenntartott összes kapcsolatában. Krisztus Jézus ezt mondta az Atyjáról: „felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak” (Máté 5:45). Tovább dicsőítve Jehovát pártatlan Istenként, Péter kijelentette: „hosszan tűr érettünk, nem akarván, hogy némelyek elvesszenek, hanem hogy mindenki megtérésre jusson” (2Péter 3:9).

Noé napjaiban, amikor „megsokasult az ember gonoszsága a földön, és . . . szíve gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz” volt, Jehova úgy határozott, hogy elpusztítja az emberiség akkori világát (1Mózes 6:5–7, 11, 12). Ám Isten parancsára és kortársai szeme láttára Noé épített egy bárkát. Amíg fiaival együtt a bárka megépítésén dolgozott, Noé „az igazság hirdetője” is volt (2Péter 2:5). Annak ellenére, hogy Jehova ismerte annak a nemzedéknek a gonosz szívbeli hajlamait, pártatlanul egy világos üzenetet küldött nekik. Szívükre és elméjükre hatott azáltal, hogy Noét építkezésre és prédikálásra késztette. Minden alkalmuk megvolt arra, hogy reagáljanak, ehelyett azonban „nem vesznek vala észre semmit, mígnem eljöve az özönvíz és mindnyájukat elragadá” (Máté 24:39).

Milyen kiváló példája ez Jehova pártatlanságának! Ezekben a kritikus utolsó napokban ez indítja arra Isten szolgáit, hogy ugyanilyen pártatlansággal hirdessék a Királyság jó hírét. Ezenkívül attól sem tartózkodnak, hogy bejelentsék Jehova bosszúállásának napját. Jehova üzenetét részrehajlás nélkül tárják fel a nagy nyilvánosság előtt, hogy mindenki hallhassa (Ésaiás 61:1, 2).

Azok az ígéretek, amelyeket Jehova a patriarcháknak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak tett, bizonyítékát adják annak, hogy ő pártatlan Isten. Meghatározott családi vonalukon keresztül jöhetett el az a kijelölt Személy, aki által ’megáldattak a földnek minden nemzetségei’ (1Mózes 22:18; 26:4; 28:14). Krisztus Jézus bizonyult ennek a kijelölt Személynek. Jézus halála és feltámadása révén Jehova gondoskodott a megmentéshez vezető útról az engedelmes emberiség egésze számára. Igen, a Krisztus váltságáldozatából származó jótétemények részrehajlás nélkül elérhetőek.

Jehova pártatlansága rendkívül érdekesen nyilvánult meg Mózes napjaiban, Célofhád lányaival kapcsolatban. Ez az öt nő egy olyan dilemmával nézett szembe, amely apjuknak az Ígéret Földjén lévő hagyatékával volt kapcsolatban. Azért alakult így a helyzet, mert Izráelben megszokott volt, hogy az örökségül hagyott földbirtok a fiakra szállt. Célofhád viszont úgy halt meg, hogy egy fiú sem maradt utána, aki örökséghez juthatott volna. Célofhád öt lánya ezért Mózes elé terjesztette azt a kívánságát, hogy pártatlan bánásmódban részesüljön, és ezt mondta: „Miért töröltetnék el a mi atyánknak neve az ő nemzetsége közül, azért, hogy nincsen őnéki fia? Adj örökséget nékünk a mi atyánknak atyjafiai között.” Jehova meghallgatta kérésüket, és így utasította Mózest: „Mikor valaki meghal, és fia nem leend annak, akkor adjátok annak örökségét az ő leányának” (4Mózes 27:1–11).

Milyen szerető példája a pártatlanságnak! Annak biztosítása érdekében, hogy a törzsi örökség ne szálljon át egy másik törzsre, ha a lányok házasságot kötnek, elvárták tőlük, hogy „csak az ő atyjok törzsének háznépén” belül házasodjanak (4Mózes 36:5–12).

Sámuel — a bíró és próféta — napjait tekintve további bepillantást nyerhetünk Jehova pártatlanságába. Jehova azzal bízta meg őt, hogy Júda törzséből, a betlehemi Isai családjából kenjen fel egy új királyt. De Isainak nyolc fia volt. Kit lehetne vajon királlyá kenni? Eliáb testalkata nagy hatással volt Sámuelre. Jehovát viszont nem befolyásolta a külső megjelenés. Ezt mondta Sámuelnek: „ Ne nézd az ő külsőjét, se termetének nagyságát . . . Mert az Úr nem azt nézi, a mit az ember; mert az ember azt nézi, a mi szeme előtt van, de az Úr azt nézi, mi a szívben van.” Isai legkisebb fia, Dávid lett kiválasztva (1Sámuel 16:1, 6–13).

Tanuljunk Jehova pártatlanságából

A keresztény vének jól teszik, ha utánozzák Jehovát azáltal, hogy hittársaik szellemi tulajdonságaira tekintenek. Könnyű a saját irányadó mértékeink szerint megítélni egy egyént, és engedni, hogy személyes érzéseink elhomályosítsák az ítélőképességünket. Ahogy egy vén fogalmazott: „Megpróbálok úgy bánni másokkal, ahogy az Jehovának tetszik, nem pedig a saját, előre kialakított elképzeléseim alapján.” Milyen hasznos Jehova összes szolgája számára, ha az ő Szavát használja irányadó mértékeként!

Az előbb említett bibliai példák segítenek szembeszállnunk a faji vagy nemzeti előítélet még bennünk lévő érzéseivel. Ha utánozzuk Jehova pártatlanságát, megvédjük a keresztény gyülekezetet az előítélettől, a hátrányos megkülönböztetéstől és a kivételezéstől.

Péter apostol megtanulta, hogy „nem személyválogató az Isten” (Cselekedetek 10:34). A kivételezés a pártatlanság ellensége, és sérti a szeretet és az egység alapelvét. Jézus a szegényekhez, a gyengékhez, valamint az egyszerű emberekhez is szólt, s könnyített a terhükön (Máté 11:28–30). Éles ellentétben állt a zsidó vallásvezetőkkel, akik hatalmaskodtak a nép felett, a szabályok nehéz terhét rakva rájuk (Lukács 11:45, 46). Mivel így tettek, és kivételeztek a gazdagokkal és a kiválóságokkal, bizonyára nem voltak összhangban Krisztus tanításaival (Jakab 2:1–4, 9).

Napjainkban a keresztény vének engedelmeskednek Krisztus főségének, és pártatlanságot mutatnak Jehova önátadott népének egésze iránt. Mivel Istennek a ’rájuk bízott nyáját legeltetik’, tartózkodnak az anyagi helyzeten, a személyiségbeli különbözőségeken és a családi kötelékeken alapuló kivételezéstől (1Péter 5:2, Katolikus fordítás). Azáltal, ha utánozzák a pártatlan Istent, és ügyelnek a kivételezésből adódó tettek elleni figyelmeztetésére, a keresztény vének előmozdítják a pártatlanság szellemét a gyülekezetben.

Jehova Tanúi keresztény gyülekezete nemzetközi testvériséget alkot. Élő bizonyítékát adják annak, hogy egy előítélettől mentes, pártatlan társadalom valósággá válhat Jézus Krisztus vezetése alatt. A Tanúk ’felöltözik amaz új embert, mely Isten szerint teremtetett igazságban és valóságos szentségben’ (Efézus 4:24). Igen, a pártatlan Isten, Jehova tökéletes példájából tanulnak, és az új földön való örökké tartó élet kilátását ápolják, amely mentes lesz mindenféle részrehajlástól (2Péter 3:13).

Nem szeretnék kötekedni, de ki kell javítsak egy téves infót, amit egy előttem író hibásan fogalmazott meg. Mivel 1948. május 14. óta Izraelről, mint hivatalos államról beszélhetünk, a lakosok egyáltalán nem héberek!

A lakosok: izraeliek

A nyelvük (hivatalosan): héber

A vallásuk (a legelterjettebb, 76.4%): zsidó

És ami szerintem a legérdekesebb, az az, hogy a zsidó szó jelentése: Isten imádó! :) Ez szerintem egyszerűen gyönyörű!

Innentől kezdve el lehet gondolkodni azon, hogy kik azok akiket nagyhangon, meggondolatlanul és sokszeor csak "divatból" szidalmaznak az emberek, amikor zsidóznak?!

Konkrét válasz a kérdésre. Persze csak szubjektíven. :-)

A történelem során és a pénzvilágban kialakult egy jól bevált rendszer, ami jól működik és nagyszerű azok számára, akik munka nélkül tudatosan akarnak nagyon jól élni mások kárán. Ezért tartunk ma az összeomlás felé.

Jézus Krisztus 2000 éve már megadta a választ:

A teljesség igénye nélkül a lényegnél maradva:

"A Ti atyátok az ördög.." "Fehérre meszelt sírok vagytok"

stb.

Az igazság kimondásáért és a "lelki forradalom" elindításáért cserében megölték.

Nem a tiszta szívű, Istent lélekkel imádó zsidókkal van a baj. Vagy van baja az embereknek. Hanem a tudatosan másokkal rosszat tévő és akaró emberekkel, akik magukat ilyen vagy olyan ürüggyel (legbelül, kimondva-kimondatlanul) felsőbbrendűnek tartják. Ők ha kell felveszik a zsidó vallás szokásait is, ha az érdekük ezt megkívánja. Hiszen a zsidók mindig is jó kereskedők voltak és nagyon jó kereskedelmi rendszert alakítottak ki évezredek alatt.

A világban nagy a feszültség. Nem jó irányba tart az emberiség. Azért zsidóznak az emberek általában, mert részben van alapja, részben pedig rossz beidegződéssé vált ez a társadalmi feszültségek és egyenlőtlenségek miatt. (bűnbak keresés) Ősi dolog.

Bízom benne, hogy a kérdező kérését sikerült tiszteletben tartanom. És válaszolni is rá. :-)

Aki akarja elfogadja válasznak, aki nem az nem. Emberek vagyunk, legalább itt legyen szólás szabadság.

A végére egy vicc: Mi a különbség a magyar és az angol demokrácia között? Az, hogy az angoloknál szólás után is van szabadság......