Mi értelme az agnosztikus ateizmusnak, ha tudják, hogy sosem lesz tudomány és vagy empirikus bizonyíték Isten létezésére?
Az agnosztikus ateista az, aki nem hisz istenségek létezésében, de nem állítja határozottan, hogy nincsenek istenségek.
Feltételezik, hogy: Az istenek léte vagy nemléte nem tudható, de ha lesz rá bizonyíték, akkor azt minden gond nélkül elfogadják és tényként kezelik.
De ennek semmi értelme, mert:
- Tudják, hogy Isten létezését nem lehet tudományos eszközökkel bizonyítani.
- Tudják, hogy Isten nem akarja konkrétan felfedni magát, hanem a hit által kell őt megtalálni.
- Ha mégis olyan érveléssel találkoznak mely valószínűsíti Isten létezését, azt élből elutasítják.
Tehát ezen szempontok alapján kijelenthető, hogy az agnosztikus ateizmus értelmetlen.
válasza:#8
“Fogalomzavarban szenvedsz. Nincs olyan, hogy agnosztikus ateizmus; mintha azt mondanád, ateista kereszténység.”
Van: [link]
Meg még rengeteg variáció ilyen-olyan esetekre. Ez van, sokfélék vagyunk. Például az ateisták zöme nem tagadja (!) az isteneket, vagyis jobban mondva ez így sarkos általánosítás. Akik kimondottan tagadják azok antiteisták vagy más szóval erős vagy harcos ateisták.
válasza:"Nem. Azért látom korlátoltnak, mert csak a kézzelfogható dolgokat lehet vizsgálni vele, ellenben a filozófiával mindent lehet."
Ha így lenne, akkor nem szorította volna ki a természetfilozófiát a helyéről a természettudomány. Filozofálni ugyanis bármit lehet, de azzal nem biztos, hogy bizonyítasz.
A tudományban pont az a szép, hogy túllép a filozofálgatáson, és bizonyítékot kínál.
Filozófiával engem nem tudtál volna pl. meggyőzni arról, hogy a fekete lyukak léteznek, pedig talán remek filozófia érveket lehet felhozni mellette.
Ettől függetlenül én nem vetem meg a filozófiát sem.
válasza:"Fogalomzavarban szenvedsz. Nincs olyan, hogy agnosztikus ateizmus; mintha azt mondanád, ateista kereszténység.”
Van. Lásd a #11-es kommentben a linket.
Még agnosztikus teizmus is van:
"Pedig elég egyértelmű. A "Hát élni élhetsz abban a tudatban is hogy a tejútrendszeren túl nincsen semmi, csak az nem tükrözi a valóságot." szöveg után kicsit ellentmondásos az, hogy a világról alkotott képedet feltételezésekre, alaptalan állításokra, tévedésekre alapozod. Amit jó hosszan részletezel."
Nem ez nem így van. Filozófiával megerősített alappillérekre helyeztem a világnézetem.
"Vegyük ha van rá bármilyen indokunk."
Viccelsz? A valláskritikában vagyunk......
"Valóbban sokkal jobb úgy gondolni, hogy léteznek jetik, vámpírok, vérfarkasok, egyszarvúak, hippogriffek, minótauruszok...
Gondolom az iménti szöveged után te mind ennek a létezésében hisszel."
Egy vagy több másik világban létezhetnek.
"Hát filozófiával azt is be lehet bizonyítani, hogy a tejútrendszeren túl nincsen semmi, csak az nem tükrözi a valóságot."
Oké, akkor már is kezdheted itt kifejteni az erre irányuló filozófiádat.
Sok sikert hozzá.
"Ha így lenne, akkor nem szorította volna ki a természetfilozófiát a helyéről a természettudomány. Filozofálni ugyanis bármit lehet, de azzal nem biztos, hogy bizonyítasz."
Mégis állandóan a tudomány filozófiaára támaszkodik.
A tudományfilozófia feladata az is, hogy segítse a tudományos kutatást és fejlesztést, valamint rámutasson az esetleges korlátokra és dilemmákra a tudományos megismerés terén. Emellett a tudományfilozófia fontos szerepet játszik az áltudományok, a nélkülözhetetlen tudás és a tudományos szkepticizmus kritikai elemzésében is. Összességében a tudományfilozófia segít minket abban, hogy jobban megértsük és értékeljük a tudományos tevékenységet és annak hatásait az emberiség és a világ számára.
Sőt ha nem lenne filozófia nem lenne tudomány sem, mivel nem lett volna miből kidolgozni a tudomány módszertanait.
"Filozófiával engem nem tudtál volna pl. meggyőzni arról, hogy a fekete lyukak léteznek, pedig talán remek filozófia érveket lehet felhozni mellette."
A fekete lyukak létezését először matematikai számítások és logikai következtetések segítségével jósolták meg egyes fizikusok, például Albert Einstein és Karl Schwarzschild. Ezen elméletek és spekulációk alapján a filozófiai gondolkodás segített azonosítani azokat a tulajdonságokat és következményeket, amelyek meghatározzák a fekete lyukak létezését és viselkedését, még mielőtt ezeket tudományos eszközökkel megfigyelni lehetett volna.
A filozófiai megközelítés segített megérteni és értelmezni az absztrakt fogalmakat, mint például a tér-idő görbülete, a gravitáció, a singularitás fogalma és az eseményhorizont jelentése. Ezek a fogalmak és problémák olyan mélyen kapcsolódnak a fizikához és a csillagászathoz, hogy a filozófiai elemzések és spekulációk értékes megvilágítást nyújthattak a tudományos kutatás számára a fekete lyukak természetének jobb megértése érdekében. Így a filozófia hozzájárult ahhoz, hogy megteremtse az elengedhetetlen elméleti kereteket és koncepciókat, amelyek segítettek a fekete lyukak felfedezésében és jobb megértésében.
Igazából hiába dobna ki a tudomány bármilyen eredményt, a filozófia az aminek segítségével letudod vonni a kísérlet eredményeiből a megfelelő következtetéseket.
Igazából először csak abban hittem, hogy több világ is létezhet.
Idővel ezt tovább gondolva rájöttem, hogy valamelyikben valószínűleg létezik valamilyen istenség. Később ezt az istenséget összekötöttem a keresztény istennel.
Ez utóbbit azért mert látom, hogy a keresztények az igazi profik a filozófiában és filozófiájukkal nagyon jól le tudják írni milyen az isten.
Értem ez alatt az olyan filozófusok munkáját mint:
1. Szent Ágoston
2. Szent Anzelm
3. Thomas Aquinói Szent Tamás
4. Soren Kierkegaard
5. G. K. Chesterton
6. C. S. Lewis
7. Alvin Plantinga
8. William Lane Craig
Különben meg mire mindnek átnyálazza az ember, a munkásságát, már eljut arra szintre, hogy Isten létezése magától értetődő, és kell a francnak a tudományos bizonyíték.
"Meg még rengeteg variáció ilyen-olyan esetekre. Ez van, sokfélék vagyunk. Például az ateisták zöme nem tagadja (!) az isteneket, vagyis jobban mondva ez így sarkos általánosítás. Akik kimondottan tagadják azok antiteisták vagy más szóval erős vagy harcos ateisták."
Igazad van Tevenyereggyarto.
Ezért van az, hogy én az egyszerűség kedvéért az istentelenek gyűjtőnevet használom az egész bagázsra. :D
válasza:A #15
A fekete lyukakakt a relativitáselmélet jósolta meg, ami matematikai alapokon nyugszik.
Tehát nem úgy volt, hogy csak filóztak rajra.
"Mégis állandóan a tudomány filozófiaára támaszkodik."
Mint említettem, én sem utasítom el a filozófiát, tehát nem látok ebben kifogást.
Viszont amikor valamit elfogadnak tudományos ténynek, az nem filozófiai alapon történik.
Hanem mérsések, kísérletek, számítások, megfigyelések alapján.
Egy érdekes történet:
Stephen Hawking szerint egyébként a filozófia halott.
De itt a háttérstory: Leonard Mlodinow memoárjából kiderül, hogy mikor ketten együtt írták A Nagy Terv című könyvet, ő meg is kérdezte tőle, hogy miért akarja ezt írni? Javasolt egy másik megfogalmazást, de Hawking szerint az nem volt elég ütős. 😅 Így ez került be a könyvbe.
Habád a magyar kiadásban úgy tűnik ezt cenzúrázták. 🤨
Nem tudom, hogy a jelenlegi angol eredetiben bent van-e.
#17 Hát ezzel semmi újat nem mondtál.
A Hawkingos részét is tudtam már rég. Semmit mondó az egész.
válasza:"a filozófia az aminek segítségével letudod vonni a kísérlet eredményeiből a megfelelő következtetéseket."
Nem kevered a logikát a filozófiával???
" A logika az érvényes következtetések és bizonyítások, illetve az ezzel összefüggő filozófiai, matematikai, nyelvészeti és tudományos módszertani kérdések tudománya.[1][2][3] A logika a filozófia része egyfelől a hagyományos besorolás miatt, másrészt amiatt, hogy a logikai elméletek szoros kapcsolatban vannak ismeretelméleti és nyelvfilozófiai kérdésekkel. Ezen felül a 19. század vége óta a logika elválaszthatatlanul összefonódott a matematikával. A matematikai elméletek láttathatók logikai elméletekként, a logikaiak pedig gyakran jól vizsgálhatók matematikai eszközökkel."
válasza:"Nem ez nem így van. Filozófiával megerősített alappillérekre helyeztem a világnézetem."
Ezzel az a baj, hogy a legtöbb filozófia (köztük az amiről írtál) úgyszólván a levegőben lóg. Ennélfogva a világnézeted is, ahogyan az alappillérei is a levegőben lógnak.
Tudod filozófiával is lehet bizonyítani ha az alapjai és a következtetései jók, megalapozottak, igazak. De ha ez nincs meg mint temérdek esetben akkor azonban az egész lóg a levegőben, lényegében csak egy mese.
"Igazából először csak abban hittem, hogy több világ is létezhet."
Vegyük ezt a kijelentésed. Van bármi alapja annak, hogy lenne több világ?
"Idővel ezt tovább gondolva rájöttem, hogy valamelyikben valószínűleg létezik valamilyen istenség. Később ezt az istenséget összekötöttem a keresztény istennel."
Tehát vettél valamit aminek nincs semmilyen alapja, majd csináltál benne két alaptalan, téves bakugrást.
"Ez utóbbit azért mert látom, hogy a keresztények az igazi profik a filozófiában és filozófiájukkal nagyon jól le tudják írni milyen az isten."
Az, hogy valakiről sokat filozofálgattak még sehol nem jelenti azt, hogy létezik is a valóságban, hogy a filozofálgatások tükrözik a valóságot.
Tudod itt jön vissza az amit írtam. Ha a filozófia a levegőben lóg akkor nem sokat ér.
Ezenfelül megjegyezném, hogy Istenről rengeteg egymásnak ellentmondó filozófiák is készültek. Ez megint csak azt mutatja, hogy mennyi értelme is van ezeknek.
"Különben meg mire mindnek átnyálazza az ember, a munkásságát, már eljut arra szintre, hogy Isten létezése magától értetődő, és kell a francnak a tudományos bizonyíték."
Hát igen, mikor valaki kukázza a kritikus gondolkodást és csak egyféle nézettel tömi a fejét (még talán egy kis vágyvezéreltség is becsúszik) akkor nagyon könnyen elfogja hinni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!