Mit akarnak kezdeni a szlovák néppel azok, akik Szlovákia alias a Felvidék teljes visszacsatolását követelik?

Mit mások a tapasztalatok? Próbáld ki hogy másodrendű állampolgárként kezelnek, nem használhatod a nyelvedet a hétköznapi életben, hogy azzal csesztetnek hogy valami betolakodó vagy, ha magyarul beszélsz kinéznek mint atom. Próbáld ki egy évig.

Az kamuzik aki azt mondja a határontúliak maximum akkor akarnának visszatérni ha német színvonal lesz, meg senkit nem ismer aki visszatartozna meg ilyen hülyeségek. Tipik belpesti vélemény, aki életébe nem hagyta el a belvárost és aki pénzben méri az egész világot meg a környezetét, mert pénzen kívül nem létezik számára semmi más.

#16.: Ahogy viselkedtek ezek a nagyképű nemzetiségek az őket befogadó magyarsággal szemben, nem is csodálnám, ha lettek volna ilyen erőszakos elmagyarosítási törekvések.

Mert ezek a román, szerb, stb. hordák amikor tehették, rabolva-gyilkolva rontottak a szomszédos békés magyar településekre. Már a 18. sz. végén (pl. Horia és Closca), de igazából az 1848/49-es szabadságharc idején mutatták meg valódi arcukat.

A magyarosítás a magyarság önvédelmi törekvései, ezekre adott válaszai, hogy megőrizzék az ország egységét mind etnikai, mind területi téren.

Nehogy már a saját országunkban a betelepített nemzetiségek diktáljanak!

Jobb lett volna, ha azt csináljuk, mint a franciák, akiknél az országban mindenki francia, nemzetiségek nincsenek és kész, ennyiben ki is merül a nemzetiségi politika. És úgy látszik, nekik volt igazuk, mert Trianon nem őket sújtotta.

Az igazságos területrendezés az lenne, ha visszacsatolnák

a Csallóközt, Dunaszerdahellyel, Nagymegyerrel.

Mátyusföldet Galántával

A Komáromi és Érsekújvári járásokat.

Lévai járásból Zselíz és Ipolyság környékét.

Gömört Rozsnyóval és Rimaszombattal.

Szlovákia dél-keleti csücskét Királyhelmeccel és Nagykapossal.

Ezeken a területeken megkockáztatom, hogy a magyarság aránya most is 60% felett van, és a félvérek is hirtelen mind magyarnak vallanák magukat.

Ezen kisebb terület lenne, mint az I. bécsi döntéssel visszajuttatott rész, de azóta eltűnt (kitelepítés, asszimiláció, elköltözés) eltűnt onnan kb 500 ezer magyar. Ezen felül logikátlan lenne, mert már színtiszta szlovák városokról van szó (a három legszembetűnőbb példa Kassa, Losonc és Léva).

#progizo Tipikusan azt az ocsmány soviniszta szöveget nyomod, mint a kor politikusai, akik a magyar faji felsőbbrendűséget is üvöltötték. És olyan horda meg barbár titulussal illették a ruszin, szlovák, horvát, szlovén és bolgár kisebbségeket, akiknek közük nem volt magyarokat ért atrocitásokhoz.

A nagyképű, fennhéjazó, másokat lenéző magatartásról annyit, hogy az már a reformkorban elindult a vármegyei nemesség részéről, jóval az 1848-49-es szabadságharc előtt. Somogy megyében az 1830-as években pandúrok törtek rá nemzetiségi személyekre a házakban és durván ordibáltak velük, hogy tilos nekik otthon is az anyanyelvüket használni, miután azt a vármegye megtiltotta már az iskolában és templomban.

Az ilyen cselekményeket a magyar hatóságok nem titkolták, még büszkén nyíltan hangoztatták. Sosem tagadták le ezeket a tetteket, emiatt is történt, hogy prominens külföldi személyek, mint Tolsztoj a magyarok ellen foglaltak állást.

24

"Szlovákia dél-keleti csücskét Királyhelmeccel és Nagykapossal.

Ezeken a területeken megkockáztatom, hogy a magyarság aránya most is 60% felett van, és a félvérek is hirtelen mind magyarnak vallanák magukat."

Igen, ebben a két városban nagyon sok felvidéki magyar él, sőt volt olyan időszak a 90-es évek végén, hogy Királyhelmecen a polgármester jelképesen megtiltotta hogy szlovákul beszéljen is valaki.

Na de akár hogyan is van, az ottani magyarok nem szeretnék a visszacsatolást Magyarországhoz, már megszokták mindezt ahogyan van és talán még rosszabb anyagi helyzetben lennének mint most, mert ott a keleti régió nagyon el van nyomva.

Ma már oda húznak ahol jobb az anyagi helyzet és jelenleg Magyarország ez nem opció számukra, már mint ha a visszacsatolás még is bekövetkezne, ami persze nem fog, DE szívvel - lélekkel magyar megemlékezéseket, rendezvényeket tartanak rendszeresen.

#28.: Az a baj, hogy jó magyar komcsi módra általánosítasz és felnagyítasz néhány eseményt. Mert az államellenes szervezkedések bizony bűncselekmények voltak akkoriban is, még ha nemzetiségiek követték is el.

Bezártak emiatt vagy 3 szlovák iskolát, de azt nem teszitek hozzá, hogy Trianon után 500 felvidéki magyar iskolát zártak be a csehszlovákok.

De hogy ne tudatlanul halj meg, vettem a fáradtságot és kikerestem némi olvasnivalót e témáról:

[link]

"Merően újszerű, a korábbi szemléletmódtól erősen eltérő perspektívából közelítette meg Milan Krajniak szociális és munkaügyi miniszter a szlovák történelmet.

(...)

"mi, szlovákok? Mi néhány generációval ezelőtt kitaláltuk az ezeréves magyar elnyomást, melynek során hegyi falvakban meghúzódva vártunk a jobb időkre, miközben juhokat legeltettünk és a zsendicét kortyolgattuk.

Valahogy így fogalmazta meg a koncepcióját a kommunista Vladimír Mináč, aki plebejus nemzetként határozta meg a szlovákokat, akiknek a munkásosztályhoz hasonlóan a hűbérurak és a burzsujok béklyóitól kell megszabadulniuk. Mi, szlovákok nem szenvedtünk az ezeréves magyar elnyomás alatt a hegyi falvakban meghúzódva, jobb időkre várva, juhokat legeltetve és zsendicét iszogatva. Mi is államalkotó nemzet voltunk, Nagy-Magyarország történelmének teljes értékű alakítói. Ráadásul Pozsony kétszer olyan hosszú ideig volt Nagy-Magyarország fővárosa, mint Budapest.”"

[link]

"A magyarosítás a valóságban

A magyar nyelv elsajátítását különböző eszközökkel próbálták elérni. 1879-ben már minden iskolában kellet oktatni tantárgyként a magyar nyelvet, ami addig nem volt kötelező. Később rájöttek, a magyar nyelvet akkor lehet legjobban elterjeszteni és megtanítani a gyerekeknek, ha maguk a tanárok is beszélnek magyarul.

Így kötelezővé tették, hogy a tanítóképző intézetekben legyen egyre több minden magyarul. Később bevezették, hogy magyar szakfelügyelő ellenőrizze az iskolákban zajló munkát, amely elsősorban arra irányult, hogy a gyerekek tudnak-e már magyarul. Az iskolákban a tanárok viszont a szigorú törvényeket ki tudták játszani, és nem tanították meg a gyerekeket magyarul.

Ebben a folyamatban kell értelmezni a Lex Apponyit, pontosított Bertényi Iván. Ez a törvénycsomag több szempontból szólt bele az oktatásba. Például anyagilag is érdekeltté tette az iskolafenntartókat abban, hogy a magyar nyelvet tanítsák, és megnehezítette az előírások kijátszását. Nem voltak sokkal radikálisabbak, mint az előző törvények, inkább végiggondoltabbak, hatékonyabbak voltak azoknál. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a tárgyalt ötven évből a Lex Apponyi csak 11 évig volt érvényben."

És: "A szlovák mozgalom vezetőire jellemző a modernizáció teljes elutasítása. Például amikor a szlovák többségű Breznóbányára a magyar állam vasutat akart építeni, a helyi szlovák nemzeti mozgalom vezetői mindent megtettek, hogy ne épüljön meg ez a vasút, mert féltek, hogy oda jönnek a magyarok – ismertette Bertényi.

Fülöp Márta egyetért abban, hogy a szlovák nemzeti mozgalom mindent elutasított, ami magyar. Annak árán is, hogy ezzel elutasítottak olyan dolgokat, ami számukra hasznos lehetett volna."

Ez is érdekes: [link]