Ha ilyen egyszerűen meglehetne oldani a gazdasági fejlődést, miért nem teszik?

Azért, mert nem ilyen egyszerű.

Mondjuk csak az egyszerűség kedvéért valahol egy terméken 30% adó van. Mondjuk ezt csökkenti 20%-ra, akkor a vásárlónak 10% pénze marad. Azt lehet félreteszi, vagy bankba rakja, de jó, legyen, elkölti. Ebből leadózik, aminek az összege az eredeti termék 2%-a.

Tehát összesen 22% lett a beszedett adó aránya, az eredeti 30%-hoz képest. Ez konkrétan 8% kiesés és a korábban befolyt adók közel 27%-a elúszik ezzel.

Mert nem ilyen egyszerű.

Az adók közvetlenül csökkentik a gazdasági növekedést, de közvetve segítik azt. Az adókból működik az oktatás, az egészségügy és az infrastruktúra. Ezek nélkül pedig nem lenne gazdasági fejlődés.

A skandináv államokban is hatalmas adók vannak, de jól költik el az így beszedett pénzt és végül a társadalom profitál belőle.

Bőven elég lenne, ha a befizetett adókat nem hülyeségekre költenék.

Kisebb, olcsóbb állam és bürokrácia kell és máris meg lehet valósítani az adócsökkentést. Igaz ezzel kevesebb havernak lenne állása...

Mert a kieső adokat valahol meg kell sporolni leépités a közalkalmazottak között, kevesebb segély stb. Ez természetesen jelentösen csökkentené a kormány népszerüségét. És a pluszpénzből nagyon sokan iphont és hasonló külföldi termékeket vásárolnának. És ha külföldőn költöd el a pénzt az nem növeli a magyar gazdaságot. Igy könnyen megtörténhetne az adocsökkentés után hogy kevesebb pénzt osztógat az állam és nem nő olyan mértékben a gazdaság se. És az emberek nagyon jelentös része aktuális érzelmek alapján dönt. Igy pedig egyik kormányse vállalja be.

Tehát azzért nem teszik meg, mert a lakosság nagyrésze nem gondolkodik hosszú távra előre.

Azt látni kell, hogy a közgazdaságtan nem olyan "egyszerű" működésen alapul, mint egy természettudományi ág. A gravitáció elmélete hamar igazolást nyert, mert "csak" bizonyítani kellett. És ennek a hatását érezzük nap mint nap.

A közgazdaságtanban is van nagyon sokféle nézet. A Kgt modellek sok dolgot nem vesznek számításba, hiába van egy pontos, egzakt számítási alapja, a kgt. jelenleg a racionális modellekkel tud dolgozni, de az ember és a társadalom nem csak racionális alapon hoz döntést, ezért nem egyezik minden esetben a modell, az előrejelzés a valósággal.

Egy politikai döntéshozó előtt legalább 3-10 alternatíva van, hogy a következő években milyen gazdasági politikát folytat. Ebből a 3-10 alternatívából kell kiválasztani a LEGJOBBAT. Nem egy könnyű feladat...

Azonban a tudomány és a KGT segítségével nem sötétben tapogatunk, hanem egy bizonyos valószínűséggel meg tudjuk mondani a hatásokat. De ez nem 100%, sőt... közel sem annyi.

A kérdező által vázolt képlet alkalmazva lett már a történelemben. Történetesen éppen az USA-ban. Ott régen az adók alól törvényes és törvénytelen eszközökkel kibújtak az emberek, adóalanyok. Ezért az adókat folyamatosan emelni kellett, ennek következtében a magas adókrta hivatkozva azok is igyekeztek kibújni, akik korábban nem tették. Ez oda vezetett volna, hogy a nagyon magas adók már nagyon kevés bevételt jelentettek volna, csődbe jutott volna az államközösség.

Ekkor, valaki javaslatára egy kampány kiséretében az adókat drasztikusan lecsökkentették, ugyanakkor közölték a néppel ,hogy a nem fizetőkkel szemben könyörtelenül eljárnak majd. Így is lett. A dolog végül bevált, az adózási fegyelem is megjavult, az USA meg azóta is virágzik, annak ellenére, hogy az adóssága hatalmas.