Közös képviselet túlszámlázás visszakövetelése?

E-mailban. Sajna a tértivevényes levél csak azt bizonyítja, hogy valamit elküldtél neki, de a levél tartalmát nem bizonyítja.

És igen, abban érdemes beleírni, hogy a választól függ, hogy ügyvédhez fordulsz, és ebben az esetben az ügyvédi költséget kártérítésként személyesen rá terheled, mint hibás félre (nem a társasházra).

Másik megoldás, ami eszembe jutott, hogy talán nem te vagy az egyetlen ember, aki így járt, így lehet közgyűlést összehívni ezzel a napirendi ponttal, és akkor napirendi ponti határozati javaslatot is írhatsz, ill. indoklást is.

Célszerű, hogy már a kötelező napirendi pontok is nagyon határozottan meg legyenek fogalmazva, tehát ne csak úgy, hogy "a kötelező napirendi pontokon túl az, hogy..."

Hanem hogy

1. levezető elnök megválasztása. Határozati javaslat: Égető Napsugár

2. Szavazatszámláló megválasztása. Határozati javaslat: Ultra Ibolya

3. Jegyzőkönyvvezető megválasztása. Határozati javaslat: Vég Béla

4. Jegyzőkönyv hitelesítők megválasztása:

jkh. 1. megválasztása. Határozati javaslat: Nemkapszel Jenő

jkh. 2. megválasztása. Határozati javaslat: Sötét Piroska

jkh. 3. megválasztása. Határozati javaslat: Második János Pál

5. Hangfelvétel készítésének engedélyezése jegyzőkönyv készítésének céljából: határozati javaslat: igen

6. Beszámoló a közös képviselő hibás számlázási módszeréről, és az ebből adódó problémákról, valamint a jogkövetkezményekről.

7. Határozati javaslat: A tulajdonosok, haszonélvezők, stb. Rezsi fizetési eltéréseik és közös költség befizetéseik összegének ellenőrzése és elszámolása. A túlfizetések egyösszegben történő átutalása az általuk megadott számlaszámra x napon belül, valamint a díjhátralékosok tájékoztatása, és a hátralék rendezésére való felszólítás.

És ha nagyon sokan nem csípitek a közös képviselőt, akkor 8. pont lehet a Közös képviselő szerződésének felmondása.

Azért egy kicsit jobban át kell ezt gondolni, fáradt vagyok, lehet, hogy hibáztam.

Azért fontos, hogy legyenek konkrét személyek javasolva, hogy ne automatikusan az ellenérdekelt kk hadarja le a saját szája íze szerint a közgyűlést, írja a jegyzőkönyvet, számolja hamisan a szavazatokat, stb., ill. ha ott vetitek csak fel, hogy ki legyen, akkor vagy lesz valaki, aki elvállalja, vagy nem, vagy többen, és összevisszaság lesz, aztán netán a kk végez valamit.

21# Remek leírás, mindenre kiterjedően, mindenki okulására, nagyon hasznos.

A társasházi tulajdonosoknak, egyénként vagy közösségként fellépve – ügytípustól függően – más és más lehetőségeik vannak a közös képviselő feljelentése érdekében.

Ha a közös képviselő lop, csal, sikkaszt, vagy más bűncselekményt követ el, közvetlenül és egyenesen lehet fordulni rendőrséghez, bírósághoz. (Kérdező esete még nem ilyen súlyú).

Ha szabálytalanul végzi a munkáját a kk, akkor a kerületi, települési vagy járási jegyzőhöz kell fordulni. Jelen esetben erről van szó.

Mindkét esetre van részletes útmutató a Kézikönyv társasházi tulajdonosok számára című könyvben.

Jegyzőnél kezdeményezett ügy esetén, egy úgynevezett „felügyeleti eljárás” megindítása viszonylag egyszerű: kérheti egyszem tulajdonos is, vagy akár többen is. Nem kell hozzá közgyűlést összehívni, nincsen minimális tulajdoni hányadhoz kötött feltétel – egyszerűen csak be kell nyújtanunk kérelmünket.

A 155/2015. (VI. 25.) Korm. rendelet kimondja:

"6. § (1) A jegyző az eljárás megindításáról 3 munkanapon belül, írásban értesíti a közös képviselőt, valamint a bejelentőt.

"7. § (1) A jegyző az eljárás során postai vagy elektronikus úton bekérheti vagy a helyszínen megtekintheti a társasház működésével kapcsolatos iratokat.

(2) Az iratokat a közös képviselő a jegyző értesítésének kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül köteles a jegyző rendelkezésére bocsátani."

Véleményem szerint ez a járható út, mert a jegyző a felügyeleti szerve a kk-nek. A kisebb súlyú ügyeket a jegyző rendezi.

A jegyzőt a törvényben előírt határidő is köti az intézkedés során.

ma 22:06

Köszi az elismerést, bár azért én látok néhány hibát az írásomban.

A legelső pl. a határozatképesség megállapítása.

Azt nem írtam, hogy a közgyűlés összehívásához 10%-nál több támogatónak kell lenni, a kért napirendi pontokkal és határozati javaslattal, stb. együtt, két tanú kell az aláíró mellé, tehát ketten járjátok a lakásokat.

A 10%-nál fontos, hogy ha egy lakásnak két résztulajdonosa van, akkor mindkettőnek alá kell írni, nehogy becsapós legyen a dolog. Ugyanígy az egyik résztulaj a másiknak adjon meghatalmazást, nehogy ebbe kössön bele.

Minden napirendi pontnál jegyzőkönyvbe kell venni, a jelenlévő (tulajdoni hányad) számát. Ha valaki lelép, vagy jön közben, akkor a jegyzőkönyvbe kell venni, hogy miért változott a tul. hányad.

Ha a tulajdoni hányad több mint 50%-a megvan, akkor érvényes a közgyűlés, ha nincs meg, akkor pót közgyűlést kell összehívni. Akár negyedóra múlva.

A pót közgyűlésen mindegy, hogy hányan vannak, az érvényes, csak a napirendi pontok nem változhatnak.

A közgyűlést akkor is első körben a kk-nak kell összehívni, ha ő nem hívja össze határidőn belül, akkor az SZB-nek, ha ők se, akkor a kezdeményezőknek.

Érzem, még mindig kihagytam valamit, de tényleg fáradt vagyok. :D

c.

Pihenj és holnap folytasd, hogy mi is okuljunk, hogy mi mindenre kell jobban odafigyelni a kk munkájával kapcsolatban.

Bennem felmerül a kérdés, hogy ki ellenőrzi a fogyasztás szétosztását albetétekre. Erre én soha nem gondoltam, de ez az eset felhívta a figyelmemet. Mi a dolga akkor a Számvizsgáló Bizottságnak, ha ilyenek megtörténhetnek.

Mindenkinek köszönöm sokat tanultam, főleg 23# kedves hozzászólónak.

Most jó éjt Mindenkinek, holnap újra itt.

Ja igen! Ezeknél a szavazatoknál a jelenlévők több mint 50% támogatása kell.

tehát nem az összes tulajdoni hányad 50%-a, hanem a jelenlévők (beleértve a meghatalmazásokkal, amit jelenlévőnek kell számolni.)

Mindig kell kérdezni, hogy ki támogatja, ki szavaz ellene, és ki tartózkodik. Ezeknek végül ki kell jönnie a jelenlévők számának.

Ezt természetesen a jegyzőkönyvben le kell írni.

Végül százalékba is átszámítani a szavazatot pontosan.

#24 Alapvetően a társasházi törvény, ha az nem, a társasházi alapító okirat, ha az nem akkor az SZMSZ, ha az sem, akkor a közgyűlés rendelkezik a szabályokról.

Az utóbb felsoroltak nem mondhatnak ellent az előbbieknek: azoknak a magasabb rendű szabályokhoz kell igazodni. Ilyen ellentmondás esetén meg lehet támadni az adott rendelkezést - első sorban jelezni a kk-nak, ha az nem hat, akkor közgyűlés összehívásával, de komoly érvekkel jogszabály idézetekkel és jogszabályhelyekkel kell érvelni közérthetően, hogy mindenki megértse. Valamint azt is, hogy az adott helyzet törvénytelen.

Úgy tudom változás lesz a Társasházi Törvényben is, többek között korlátozni fogják a tulajdonosi meghatalmazások számát. Túl sok visszaélés volt.

Valamint egységesíteni fogják a társasházkezelést, ami kötelező lesz minden közös képviselőnek. Lehet, hogy ezzel leáldozik a felhőalapú tárhelyes társasházkezelő szoftverbérlésnek a rengeteg probléma miatt?