Legális ha egy oldal valamilyen titkos szándékkal cenzúrázza az ottani dolgokat?

Ööö izé ...itt is van cenzúra nem is kicsit.

Próbáld csak meg negatív kotextusba helyezni a hombárokat vagy a tranyókat, és már törlődik is a válaszod/ kérdésed.

A gyakorlat azt mutatja, hogy a szólásszabadságot aktívan hirdetők, a nagy weboldalak cenzúrája miatt háborgók, azonnal a törltetéshez fordulnak, ha valaki olyat ír róluk/nézeteikről, ami nem tetszik nekik. Szóval nekik se fontos a szólásszabadság, csak korlátok nélkül akarják a saját véleményüket közzétenni, másikét meg szabályozni.

Egyébként ha nem cenzúráznak, akkor meg a hirdetők pártolnak el az oldaltól, és ők azok akik eltartják ezeket.

Trump szabad, állítólag gyengén cenzúrázott, oldala sem ért el sikereket, csak rohadt sok pénzt vitt el. A netezők túlnyomó többségét nem érdekli, hirdetők meg az alacsony látogatottság és tartalmi problémák miatt nem preferálják.

Megjegyzem, az az EU-s törvény, hogy az oldalak felelősek a kommentekben lévő tartalomért, nem csak eltüntette a hozzászólási lehetőséget több oldalról, de a törléseket is gyakoribbá tette, hogy védjék az oldalt.

Most törölték az egyik klérdésem, amiben nem volt semmi, de azt irták többször megszegtem valamit, de nem irták mit!

Ez törvénytelen !! !

Nem tudom mi volt ma de 4 törölt kérdés is volt amire válaszoltam....Volna, ha nem törlik!

Nagyon túlbuzgók .

Ezzel a felfogással, miszerint legyen a szólásszabadság olyan szinten védve a közösségi médiában, mint mondjuk közterületen, az a baj, hogy ez nagyon komolyan ütközik a közösségi médiaplatformokat fenntartó cégek üzleti érdekeivel. És itt nem csak arról van szó, hogy ha teljes szólásszabadság lenne a Facebookon, akkor a bevétel évi 10 csilliárd dollárról visszaesne mondjuk 8 csilliárd dollárra, hanem konkrétan bedőlne a teljes üzleti modellje a platformnak.

Ez főként azzal magyarázható, hogy ezek a cégek elsősorban a reklámfelületekből élnek. Görgeted a Facebookot, és minden negyedik vagy ötödik "valós" tartalom után jön szembe veled egy-két reklámtartalom, aminek az a célja, hogy te arra költsed a pénzedet. Ez persze picit leegyszerűsített példa, de ahhoz elég, hogy megértsük a problémát.

Namost, vegyünk egy olyan példát, amit a szólásszabadság ugyanúgy véd, nem ütközik törvénybe, és politikailag is talán kevésbé vitatott: a pornográf tartalmak. Azt a Facebook simán meg tudná csinálni, hogy csak azoknak a felhasználóknak teszi lehetővé a pornográf tartalmak böngészését, akik betöltötték a 18. életévüket. Ennek ellenére mégis tilos pornográf tartalmakat megosztani a Facebookon, annak ellenére, hogy ezek megosztása amúgy teljesen legális (most a jogvédett tartalmaktól tekintsünk el, tegyük fel, hogy a saját videóidat töltöd fel) és semmi jogi akadálya nincsen. Ez azért van, mert ha a Facebook engedélyezné a pornográf tartalmakat, akkor azzal óriási reklámbevételektől esne el, hiszen a legtöbb olyan cég, amely reklámfelületeket akar vásárolni, az nem szeretné, ha a Facebook idővonalán a rekláma fölött egy olyan videó lenne, ahol éppen seggberaknak valakit, alatta meg egy olyan, amin egy fiatal nő éppen leszop egy 20 centis f@szt.

Namost ez a jelenség bizony nem csak a pornográf tartalmaknál jelenik meg, hanem bizony a politikailag kényes témáknál is. A legtöbb reklámfelületet megvásárló cégnek azzal nincsen baja, ha a reklámja két inkluzív, toleráns, de politikailag alapból liberális vagy baloldali töltetű poszt között jelenik meg, hiszen ezek az értékek alapvetően többek számára elfogadhatóak, kevésbé okoznak felháborodást, mint a kirekesztő, szélsőséges tartalmak(természetesen ennek is van határa, a Facebook pl. elég egyértelműen cenzúrázza amúgy a szélsőbalos, radikális tartalmakat is).

Namost aki erre azt mondja, hogy őt ez nem érdekli, és akkor törvényes eszközökkel kell beavatkozni a közösségi médiaplatformokon abba, hogy miféle tartalmakat szabad cenzúrázni, és miféle tartalmakat MUSZÁJ elfogadni, annak ajánlom, hogy nézzen rá, mi történt az X-szel, leánykori nevén a Twitterrel, azóta, hogy Elon Musk megvette a platformot. Azzal ne is foglalkozzunk, hogy mennyire megnőtt a nyíltan gyűlöletkeltő, toxikus tartalom aránya, hiszen ez gondolom azok számára, akik a platform-szólásszabadság elve mellett állnak ki, ez inkább csak ilyen szükséges rossz. Inkább arra érdemes ránézni hogy mennyire másfajta reklámokat kap az ember ma, mint kapott mondjuk egy-másfél évvel ezelőtt. Én korábban például olyan reklámokat kaptam, mint pl. új filmek, sorozatok, ruhapromóciók, háztartási gépek és eszközök, játékkonzolok, munkahelylehetőségek, stb., szóval ilyen klasszikus, úgymond magas presztízsű, drága reklámok. Most a kíváncsiság kedvéért végigpörgettem a timeline-omat, és az alábbi reklámokat kaptam:

1. Egy AI-s átverés, ahol "exkluzív módon" csupán 200 dollárért hozzáférhetek a "világ legfejlettebb mesterséges intelligenciájához"

2. Egy AI-val foglalkozó fizetős hírlevél

3. Egy klasszikus kriptós piramisjáték

4. Egy kriptótőzsde

5. Egy kínai pólós dropshipping reklám

6. Egy fizetős "hogyan használd az AI-t hogy kriptómilliomos legyél" kurzus

7. Egy dubai nyaralást promotáló hírdetés

8. A Bet365 szerencsejáték cég reklámja

Azért elég jelentős különbség ez, nem? Az első 8 reklámból legalább 4 gyakorlatilag átverés, 2, szerencsejáték (a kriptótőzsdét én nem tudom máshogy értékelni), egy, ami egyáltalán nem érdekel, és egy, ami úgy hellyel-közzel stimmel, meg érdekelne is az utazás, csak nem dubaiba, mert ott már voltam, és finoman szólva nem tetszett.

Namost azt szerintem könnyű belátni, hogy ezek a hirdetések közel sem fognak annyi kattintást, neadjisten vásárlást bevonni, mint a korábbiak, így értelemszerűen a reklámfelületekért sem tud ugyannyit elkérni az X, mint korábban a Twitter. Ezért is van az, hogy Elon Musk irányítása alatt már meg lehet vásárolni a kék pipát havi 8 dollárért, ami ironikus módon egyik napról a másikra teljesen értéktelenné tette a kék pipát, és bele kellett nyúlni az algoritmusba, hogy bármiféle értéket képviseljen (csak útközben a pipa teljesen elvesztette a "verified account" jelentését, de ez már más téma), sőt, már az is be lett lengetve, hogy a jövőben csak azok tudnak majd posztolni az X-re, akik fizetnek ezért.

És végsősoron ide akartam kilyukadni. Gyerekek, lehet választani három opció között. Vagy az lesz, hogy marad a jelenlegi modell, és ezek a platformok a reklámbevételeikből fognak működni, viszont akkor a cég önmaga fogja megszabni a szabályzatot, vagy az, hogy akkor csak az tudja majd használni ezeket a platformokat, aki hajlandóak előfizetni, vagy az, hogy ezek a platformok államosítva lesznek, és az adófizetők pénzéből lesznek finanszírozva.

El kell dönteni, hogy ezek a platformok most akkor úgymond "digitális közterületek", vagy "digitális tartalomszolgáltatók", mert a kettőt egyszerre nem lehet csinálni. Ha az előbbi, akkor igenis jogos az elvárás, hogy legyen szólásszabadság, de a másik oldalról is jogos, hogy akkor az állam szálljon már bele ezen közterületek fenntartásába, és ne tartozzon már a platform felelősséggel azért, hogy ott miféle tartalmak jelennek meg, mint ahogy az önkormányzat sem felelős azért, ha én a főtéren mondjuk erőszakra buzdítok másokat.

Ha viszont azt mondjuk, hogy ezek a platformok oldják meg a finanszírozást tisztán magánpénzből, és vállalják mind a pénzügyi, illetve akár a jogi felelősséget is az platformon megjelenő tartalmakért, akkor viszont szerintem elég röhejes azt követelni, hogy majd az állam szabályozza, hogy miféle tartalmakat MUSZÁJ megjelentetni ezeken a felületeken.