Hogyan és mivel lehet egy sima képbe egy GIF animációt beszúrni?

Szerencsére én még nem, így összefoglalhatok néhány tudnivalót.

Ne áltasd magad. Nem találtál te meg semmiféle megoldást, de nem is volt rá szükséged, két okból. Egyik: Amit elképzeltél, az lehetetlen. A másik: A helyettesítő megoldást -- nevezetesen, hogy mozgóképbe rakd az állóképet -- megkaptad tőlem, az első hozzászólásomban. Ez nem egyezett a te eredeti elgondolásoddal, tehát eszedbe se jutott, hogy egy ilyen hülyeséget érdemes lenne megfontolnod. Utána huszárosan előrukkoltál egy olyan programmal, amelyik pontosan azt csinálja, amit javasoltam. Ezt nevezem csattanós visszavágásnak...

Az vajon miért baj, hogy képes voltam időt és fáradságot fordítani rád? Honnan kellett volna előre tudnom, hogy neked közömbös a válasz? Biztosíthatlak, hogy van aki jobban fogadja a segítséget, ha már ő kérte.

Boldog Karácsonyt!

[link]

[link]

[link]

Bizony, élvezetes dolog az üres szócséplés, pletykálkodás, hiszen az ember társas lény, de ugyebár nem lopom én az időmet. Ha már ragaszkodol a folytatáshoz, szerencsésebb dolog, ha valami témába vágó elmélkedéssel hozakodom elő. Te ugyan beérted Muhammad Ali jeles bölcsességével -- "a >>lehetetlen<< nem tény, hanem vélemény" --, de megeshet, hogy egyéb érdeklődőknek ez kevés, ezért szánok még rá néhány szót.

Az, hogy egy kép "mozog", nem valamiféle rejtélyes belső erő munkálkodásának köszönhető, hanem két feltételnek kell teljesülnie hozzá.

1. Kell egy olyan fájlformátum, amely nemcsak egyetlen képet, hanem egy képsorozatot tud tárolni. A sorozat egyes képei a mozgás különbözó fázisait ábrázolják, pontosan úgy, mint a hagyományos filmkockákon. A GIF szabványa alkalmas az ilyen képsorozatok tárolására, míg a hagyományos képformátumoké nem.

2. Kell egy olyan program, amely képes ezt a sorozatot képkockánként lejátszani. Videófájlok esetén ez evidens, erre szolgálnak a különféle vetítőprogramok. A GIF látszólag más tészta, hiszen nincs szükség külön lejátszóra, hanem megnézhetjük hagyományos képnézegetőkkel, vagy egy egyszerű <IMG SRC> taggel honlapba építhetjük, mint bármely egyéb képet. Ez azt az illúziót kelti, mintha a GIF magától mozogna, ha a fene fenét eszik is, mintha belső tulajdonsága lenne a mozgás. Ez naiv elképzelés, de logikusan következik belőle az ötleted: Egy álló kép felületének egy részét kicseréljük mozgóra, és az majd ott is mozogni fog, hiszen képes rá. A hiba ott van a számításban, hogy igenis, ilyenkor is szükség van lejátszóra -- maga a böngésző vagy nézegető alkalmas rá, hogy ezt a speciális mozgóképformátumot levetítse. A GIF semmiféle programoktól független önmozgással nem rendelkezik, egyszerűen egy több képet tároló adatszerkezet, amelynek értelmezése az azt kezelő programtól függ. Gimpbe vagy Photoshopba olvasva például egymásra helyezett képrétegekként jelennek meg a fázisképek.

A fentiek értelmében természetesen lehetne bármely egyéb formátumot is mozgóképkén használni. Nem lenne túl bonyolult megírni egy olyan programot, amely egy hagyományos formátumban (akár JPG-ben) lefényképezett filmszalagnak egyszerre csak egy kockányi felületét mutatja, és bizonyos időközönként beolvassa a következő képkockának megfelelő részt. Játékprogramokban gyakori például, hogy a mozgásfázisokat egy közös képen tárolják, és erről a program igény szerint választja ki a megfelelő részletet:

[link]

[link]

Ha akarom, egy videófájlt ilyesminek is elképzelhetek, sőt az egész GIF-animálást is tekinthetem ugyanilyennek. Amikor a képadatok már a programon belül vannak, amúgy is mindegy, hogy eredetileg milyen formátumban készültek, a szoftver a saját céljai szerint használja fel őket.

A közönséges képfájlok ilyetén értelmezését azonban, bármilyen szimpla programozói feladat is, a szokásos alapprogramokba nem építették bele. A hagyományos képformátumokban talán nincs is olyan adathely, amely az ehhez kapcsolódó információkat tárolhatná. A fentieknek megfelelően tehát az alapprogramok a hagyományos képeket egyetlen képnek, a GIF-et pedig több képnek tekintik.

Mindebből a formátumok mélyebb ismerete nélkül is kiderül: Egyetlen képként értelmezett állóképbe nem lehet mozgóképet illeszteni, mert az eleve több képből áll. A formátum megváltoztatása nélkül csak úgy menthető, ha a többi kép adatai beleíródnak az eredeti képbe, de ezzel értelemszerűen meg is szűnik a mozgás. Fordítva viszont magától értetődik a dolog, az állókép beillesztése csak egy újabb képet jelent a többi mellett, ezért az így kiegészített mozgókép gond nélkül menthető a saját formátumába vagy más, de szintén több képes formátumba.

Néhány hónap nagy idő, nem is csoda, hogy ti(?) a kérdésre adott válasznak hihetitek ennyi idő után. Talán, ha a legutóbbi hozzászólásodat felidéznéd (igaz, néhány hónap után ki emlékszik rá, hogy olyan is volt), azzal éppen te adtad fel a magas labdát. Tessék, visszaírtam, mégpedig ilyeneket. Kétségtelen, hogy csudára megtréfáltalak, mert mégiscsak a témával kapcsolatos dolgokról írtam, nem pedig az almamolyról vagy a harmincéves háborúról. Még pislákolt bennem a remény, hogy mégiscsak bele lehet világítani abba ködbe, amely eladdig a tökéletes meg nem értés sötétjével borította be elmédet. A magyarázat ugyanis ott van feketén-fehéren, csak ugyebár nem elegendő másfél sort elolvasni belőle, ráadásul a megértés szándéka nélkül. Tévedtem, ennyi telt tőled.

Eb, aki bánja. Ha valaki mást majd tényleg érdekel, most már megérti, miről van szó.

Neked meg marad, amit ugyan már többször megkaptál, csak nem vettél észre:

SEMMIVEL.

És hozzáteszem, amit szintén megkérdeztél, csak már elfelejtetted:

SEHOGYAN.

Nem számít, miért. Nem neked való.