Fontosabb neki a pornó, mint én?

Szerintem nem szeret igazán, vagy csak ilyen magának való "férfi" tipus. Te ismered, de ha úgy érzed leszar, akkor döntened kell..

20F

minek neked olyan kapcsolat, ahol, idézek;

"úgy beszélt velem, mint a kutyájával"

"majdnem eltörtem a lábujjam, ő meg csak röhögött rajtam, hogy milyen béna vagyok, mindezt az anyja előtt, aki szintén jót szórakozott rajtam, miközben én azt hittem ott lesz végem, annyira fájt. Még csak azt se kérdezték meg, jól vagyok e. "

Őszinte leszek hozzád: ha én lennék ebben a helyzetben, elsősorban nem azt akarnám megérteni, hogy a másik büszkeségből vagy más okból nem jött-e át hozzám abba a szobába, meg hogy mennyire vagyok neki fontos, miért flegmázik velem stb., hanem azzal foglalkoznék, amiben van mozgásterem, és nem mellesleg felelősségem is saját magammal szemben, és arra a kérdésre igyekeznék egy őszinte választ adni SAJÁT MAGAMNAK, hogy miért vagyok egy olyan férfi mellett, aki úgy beszél velem, mint a kutyájával, kiröhög, ha megsérülök, és emiatt fáj valamim, felnőtt férfi létére még nem vált le pszichésen az anyukájáról, és a kettőnk privát szférájába tartozó dolgokat oszt meg vele az akaratom ellenére, visszaélve a bizalmammal és egyben leszarva az én érzéseimet.

Megkérdezném azt is magamtól, hogy ha én ezt eltűröm, akkor mennyire van rendben az én egészséges önértékelésem.

Két egymást szerető, a jövőjét egymással elképzelő ember szerintem rengeteg komoly konfliktust meg tud oldani, súlyos kapcsolati hullámvölgyből ki tud kerülni, ha van bennük kellő érzelmi intelligencia, és kulturáltan, nyugodt hangnemben meg tudnak beszélni dolgokat, meg tudják és akarják hallgatni egymást, de ehhez a szereteten túl alapvető tisztelet is szükségeltetik a másik iránt mindkét fél részéről. Hogy érzed, nálatok ez megvan?

Akár párkapcsolati, akár bármi más emberi viszonyban fennálló feszültség, konfliktus stb. esetén szerintem nagyon fontos reálisan felmérni, hogy nekem mennyi a mozgásterem abban, hogy a kapcsolatunk a nagyobb harmónia irányába mozduljon el, a problémáinkat meg tudjuk oldani stb. És fontos reálisan látni és tudomásul venni, hogy a másik térfelén ebben a kérdésben ugyanúgy nem tudunk játszani, mint ahogy pl. teniszben sem, másrészt változni tudok, ha megvan bennem a szándék és az akaraterő, a másikat megváltoztatni viszont soha.

Én az egyszerűség híve vagyok sok mindenben, szeretem nem túlbonyolítani a dolgokat. Ilyen helyzetben alapvetően két kérdést tisztáznék saját magammal:

1) Én ilyen kapcsolatra vágyom-e.

2) Egy ilyen kapcsolatot érdemlek-e meg?

Ha a két kérdés közül legalább egyikre "igen" választ adnék, akkor maradnék, és élvezném a kapcsolatunk pozitív oldalait, a többivel kapcsolatban meg, amire nincs befolyásom, igyekeznék bevenni a "leszarom tablettát", h a pedig két "nem" válasz születik részemről, akkor minél előbb kilépnék a kapcsolatból.

"történt egy kis baleset, majdnem eltörtem a lábujjam...én azt hittem ott lesz végem, annyira fájt"

Kész vége :D innentől a barátod pártját fogom.

Nem voltál te egy kicsit nagyon elkényeztetve kiskorodban? Nem írtad le a körülményeket a balesetről, de gondolom belerúgtál valamibe véletlenül. Nehogymár ezért ápolni kelljen téged. Atya ég.

Továbbá a veszekedésről sem írtál semmit. Honnan tudjuk, hogy át kellett volna mennie hozzád utána, ha nem tudjuk hogy min veszekedtetek.

Simán meglehet hogy mégiscsak te kezdted, csak te fel sem fogod (tipikus női dolog).

A pornót meg mikor töltögesse? Amikor ott vagy mellette? Végre volt 1 szabad órája amikor nyugodtan csinálhatta ezt. No meg gondolom megnyugtatta magát egy maszturbálással. A lányok sírnak, a fiúk kiverik. Nagy cucc.

Ebből a pornó témából látszik, hogy mindenből hatalmas ügyet csinálsz. Mindent túlgondolsz. Ez engem is kiidegelne rövid időn belül.