Mit szeretnek ilyen sokan az animékben?

Először is nem árt különbséget tenni a "mese" és a "rajzfilm" jelző között. Mivel ugyan az anime rajzfilm, de az animék csak egy bizonyos része mese. Ilyen például a pokémon, digimon, tsubasa vagy éppen a sokkal minőségibb Slayers, Yugioh.

Azonban az olyan zseniális történettel rendelkezdő, összetett és kiemelkedően kivitelezett animékre, mint a Death Note, a Parasyte és a Monster már nem lehet rámondani a "mesét" attól függetlenül, hogy rajzfilm. Sem az olyan komorabb, véresebb és ijesztőbb animékre mint az Another, vagy éppen a brutális és teljesen elborult darabokra, mint az Elfen Lied és a Corpse Party. De ugyanide tartoznak a Tokyo Ghoul-féle akció-drámák is, ahogy a Highschool DxD és a Highschool of the Dead-féle erotikusabb darabok.

Ezek attól függetlenül, hogy animációs alkotások, rengetek olyan műfajt vegyítenek magukba, amitől egy klasszikus mese mérföldekre van.

Nyilván vannak semmitmondó darabok is, mint a már említett pokemon, de egy Death Note-ra vagy egy Monsterre egyszerűen nem lehet ezt mondani, hiszen nagyon összetett és szenzációs lélektani drámákról beszélünk.

Én az animéket egy ideje nagyon megszerettem, az egész estés filmeket( pl: Szél támad, A vándorló palota) és a sorozatokat (pl: Avatar: Aang legendája, Lovely complex) egyaránt.

Az animék szerintem is inkább rajzfilmek, mint mesék, mert sokszor olyannyira igényesek és életszerűek tudnak lenni, akár egy igazi élőszereplős film. A legtöbb animének, amit láttam jól kidolgozott karakterei és szép látványvilága volt.

Szerintem nincs különösebb baj azzal, hogy valaki mesének nevezi az animéket, főleg, ha egy gyerekeknek szóló film/sorozatról van szó.

Az animék mindig tudnak valami újat, egyedit mutatni nekem.

A japánoknak vannak furcsa, ám egyedülálló dolgai:-)

Ekkora fa*zságot mint előző írt rég olvastam. Olvassatok utána pontosan honnan ered a mese szó, és rájöttök hogy tulajdonképpen majdnem minden amit tvben vetítenek mese, fikció.

Egyébként nem értem ezt a nagy felháborodást kedves kérdező, ugyan olyan médium mint a többi, valaki számára élvezhető, van aki számára nem. Én például több mint egy évtizede követek animéket, azonban a legtöbbje, agyondicsért tinimoslék, amit a mai divatszerint szarrá hypelnek. De nem csoda, hiszen az animés társadalom (főleg a magyar) átlagéletkora még a 16ot sem éri el. Nem csoda hogy a magyar community 3/4-e abból áll hogy pornót vagy valami divatos faék egyszerű és oltári buta harcközpontú animét istenítenek. Igen tudom hogy szánalmas, de ez van. Azok az animék amik igazi értékeket képviselnek, azokat meg senki sem ismeri mert senki sem isteníti. Ezért is szánom a magyar animéseket, mert igazi animét nem láttak még egyet se, csak valami divatmoslékot amit valamelyik stúdió lecopyzott.

Mese: kisepikai műfaj, tehát mesét írhatsz vagy olvashatsz. Amit már a televízióban adnak, az rajzfilm, rajzfilmsorozat, vagy animációs film/sorozat.

Egyébként azért szeretik sokan, mert elég széles célközönséggel rendelkezik, gyerekektől felnőttekig, nőktől férfiakig.

Azt pedig már csak zárójelesen jegyzem meg, hogy valószínűleg alig láttál pár részt, azt is bizonyára valami szinkronizált tucatshounenből, mert egy olyan műre, mint mondjuk a Rainbow, biztos nem mondanád soha, hogy unalmas vagy semmitmondó:)