Melyik Dűne folytatás a kedvenced? Miért?

A Dűne Istencsászára nem csak a kedvenc folytatásom, de nálam az elsőt is felülmúlta. Imádtam az Istencsászár karakterét, az enigmatikus fogalmazásait, a mögöttes tartalmat, a mély filozófiai diskurzusokat, és az irány amerre tovább vitte az univerzumot szintén érdekes volt.

Tulajdonképpen az egész könyv arról szólt, hogy legyen egy istenszerű karakter, akivel Frank Herbert azonosulni tud, és kiadni magából minden gondolatát a világról. Hívhatjuk nyugodtan mentális maszturbációnak amit leművelt abban a könyvben. Viszont szerencsénkre tényleg egy nagyon intelligens emberről van szó, és a gondolatai az emberiség működéséről igencsak hasznosak, pontosak, előrelátóak vagy épp figyelmeztető jellegűek. Az egyetlen dolog, amibe bele tudnék kötni, azok a szexualitásról szóló monológok, illetve pontosabban hogy hogyan vélekedett a homoszexualitást. Azok sajnos ma már igencsak idejétmúlt nézetek, de ha azoktól a furcsa részektől eltekintek, akkor az a könyv (is) egy mestermű.

A butleri dzsihádban.

Féreglovas selim története elég ütős.

Ahogy a kimek-ek, kogitátorok karaktere, léte is nagyon érdekes.

És szerintem a bdzs-ben és a gépírtó hadjáratban sikerült 2 olyan ikonikus főgenyó karaktert megalkotni ami elég ritka.

Erasmus és iblis gimjo.

Nekem is a butleri dzsihad.

És pont azokért amiket leírt a 2es.

Féreglovas selim sztorija önnálló filmként is epic düne sztori lehetne.

Erasmus karaktere, pedig irodalmi epic főgonosz.

Egyedül ezt a cogitátor dolgot nem tudtam hova tenni.

Mert ha robottestbe van az agy ergo kimek akkor oké.

De az hogy süketen vakon csak áznak...az inkább pokol.