Lehetek “szerelmes” egy olyan emberbe akit csak képeken láttam és neten beszélünk?

Lehetsz szerelmes, de nagyobb eséllyel vagy szerelmes a róla kialakított képbe, mint magába a fiúba. Ugyanis nem ismered eléggé, amit nem ismersz, nem szeretheted (kivétel a feltétel nélküli szeretet, de ezt evolúciós okokból az ember a gyereke iránt szokta érezni, nem a párja iránt).

Ilyenkor szokott előfordulni, hogy ha összejöttök, együtt éltek egy darabig, akkor megismered, és nagyon gyorsan és fájdalmasan törik majd a varázs, ugyanis már akaratlan elvárásaid lesznek a srác felé.

Azért leírom, hogy én is szerettem bele valakibe neten keresztül, szintén barátok voltunk sokáig, aztán hol kicsit több, hol kicsit kevesebb, bár mi néha találkoztunk, csak a távolság miatt ritkán. Aztán mikor összejöttünk, sok mindenben rájöttem, hogy nem olyan, mint amilyenre gondoltam. Aztán újra belészerettem, de tényleg igazán az emberbe, nem abba, amit hiszek róla. Azért nem volt könnyű menet, és sokszor ott lebegett a szakítás lehetősége, mielőtt ez kiforrott volna. De már 10+ éve együtt vagyunk, és már házasok is vagyunk.

Nem szereted. Kötődsz hozzá, mert régóta beszéltek. Viszont biztosan sok mindent belelátsz, ami nincs is benne. Máshogy képzeled el, mást gondolsz róla. Egy embert igazán csak személyesen lehet megismerni, hiszen akkor látod teljes valójában, a gesztusait, mozdulatait, mindent. Na meg sokan élőben pl. nem is tudnak úgy beszélni, mint neten.

Meg hát írod, hogy gyorsan elfelejtenéd. Akkor ez meg pláne nem szerelem.

Hát ha pár nap alatt túllennél rajta ha nem beszélnétek többet akkor alígha.

A "műfaj" alapvetően elhetséges persze. Csak itt én nem látom hogy ez történne és te sem írtál semmi ilyesmit. Miért érdekes ez akkor?

"Én az elején eléggé komolyan vettem ezt a barátságot minden szaron felsértődtem" Ezt azért kifejthetnéd mert nekem momentán üti egymást a kettő.