Miért olyan nehéz a mai világban egy normális nőt találni?

Ez a probléma az emberiséggel egyidős, csak úgy néz ki mintha egy modern gond lenne.

Sajnos ilyen az emberiség, az állatvilág is hasonló, van kb 10-20% akik szerencsések és testileg is lelkileg is jól vannak "összerakva", nekik ez nem probléma és csak nézik hogy mit síránkozik a többi ember, és a maradék pedig hát... a maradék. Kisebb-nagyobb lelki bajokkal, kevésbé előnyös tulajdonságokkal. Ők mindig is küzdöttek a párválasztással és küzdeni is fognak. Vagy azért mert iszonyú nehéz nekik egyáltalán valakivel/bárkivel egy randit is összehozni, vagy azért mert ugyanazokat, a magukhoz hasonló lelki problémákkal küzdőket vonzzák be, a családjukban megtapasztalt szeretethiányos kapcsolódási mintákat rekreálják stb.

Ezeket a legtöbben észre se veszik magukon (se a szerencsés, se a problémás helyzetűek), ezért se érti meg a két fajta ember egymást, és ezért sem sikerül kitörni ebből a körből, mindig csak a másik hibáit vesszük észre stb.

Marha nehéz dolog ezt észrevenni magunkon, és ha végre sikerült és elfogadtuk, akkor meg még annál sokkal nehezebb változtatni is rajta.

Ugyanúgy ahogy a kövér ember nehezen fogadja el hogy ő kövér és tennie kellene valamit ellene, és még nehezebb és hosszadalmasabb ténylegesen edzeni, kajára odafigyelni és végül lefogyni, sőt utána vékonynak is maradni.

Ugyanígy nehéz észrevenni ezeket viselkedésünkön, öltözködésünkön, hozott családi érzelmi mintáinkon, magunkról és másokról alkotott képeinken/elvárásainkon, és változtatni még nehezebb.

A természet rendje szerint ezek az emberek vagy megismétlik ugyanazt a szenvedő kapcsolatot amiben a szüleik éltek, vagy utód nélkül halnak meg és ezáltal "tisztul" az emberiség, vagy összeszedik magukat és nagy erőfeszítések árán javítanak a kapcsolati/lelki/fizikai örökségükön.

Szóval, kedves kérdező, a hiba az Ön készülékében van. Magunknak kell először "normálisnak" lennünk, hogy a "normálisakat" észrevegyük és egyáltalán vonzónak találjanak minket. (mellesleg a "normális" csak átlagosat jelent, ami pont hogy a rossz. Pont nem normálisnak hanem kiemelkedőnek kell lenni a sikerhez)

Nem igaz hogy nehéz normális nőt találni, csak túl sokáig válogatunk, közben a jó nők mind férjhezmennek, nekünk meg a maradékból kell választani.

Én a saját példámat tudom, 20-tól 24 éves koromig 5 lány jelezte, hogy hozzámjönne feleségül. Bármelyikkel jól jártam volna, de én nem akartam még nősülni mert túl korainak tartottam, szerettem volna még szabadon élni, különben is a szüleimnél laktam, oda meg nem akartam asszonyt vinni.

Aztán összeköltöztem egy kétgyerekes albérletben lakó nővel. Nem szántam véglegesnek, meg is beszéltük hogy addig lakunk együtt amíg mindkettőnknek jó. Négy évig éltünk együtt, én már szakítani akartam mert így soha nem lesz saját családom de mindig halogattam hogy megmondjam neki. Aztán a sors segített: egy napon azzal jött hogy talált egy állást ahol szolgálati lakást adnak, költözzünk el oda az albérletből. Én meg nem költöztem velük.

Ekkor már 28 éves voltam és melepetten tapasztaltam, hogy nincsenek lányok. Elvált asszonyok vannak. Megismerkedtem meg egy gyermektelen elvált asszonnyal aki a részeges férjétől vált el, ő lett a feleségem és gyermekeim anyja.

A világ változott nagyot. Probléma régen is volt, de a fiatalok céljai, körülményei, lehetőségei változtak meg nagyon. Mindent szeretnének megkapni, de adni is érte az már nem akarózik. A gyerekszülést is halogatják, mert még lakás kellene, kocsi kellene, jó munkahely kényelmes munkáért sok fizetés. Meg szórakozni is akarnak előtte egy darabig. Az önzés mindkét részről nagyobb, mint pár tíz évvel ezelőtt. Ehhez hozzájön a közösségi oldalak romboló hatása.

Az is megfigyelhető, hogy egy magával szemben igénytelen férfi nagyon igényes a párválasztásnál, önző, féltékeny, elvárja, hogy mindig neki legyen igaza de ugyanez fordítva is fennáll, a nők is nagyobb igényt támasztanak a partnerükkel szemben, mint amit maguktól elvárnak.

És végül, régebben sokkal jobban egy más segítségére szorultak a párok, a rosszabb életkörülmények miatt. Ma meg ha nem tetszik valami az egyiknek, akkor irány a bíróság és a válás. Egyik sem enged, meg sem próbálják megoldani a problémát.

Mindig az önkritika hiánya okozza a legnagyobb problémát. Egy fullos csajt nagyon nehéz megszerezni és főleg még nehezebb megtartani. Ha beéred kevesebbel, akkor viszont kevésbé leszel elégedett. Érthető, hogy mindenkinek a legjobb kell, de a legjobb az nagyon kell másnak is és kemény a harc. Mindig nézd azt, hogy van-e nálad előnyösebb versenyző, mert akkor hiába próbálkozol.

Aztán olyannal ne kezdj, aki még tanul, mert úgysem tudod eltartani.

Az sem jó, aki nagyon sokat dolgozik, mert rád sem lesz ideje. Mondjuk ha te sokat dolgozol, akkor ne is gondolkodj tartós kapcsolatban.

A távkapcsolat nem működik.

A sok gyerek kezdetben rossz, de hamar önállósodnak és akkor fogod igazán érezni, hogy jó döntést hoztál.

Az előttem szólókkal egyetértek. Összetett probléma. Mindkét oldalról igaz.

- Más világot élünk

- "Rossz helyre" születtél, találhatsz de idő kell

- Olyan típus vagy, aki nehezen kezdeményez, visszahúzódó

- Abban a korban vagy amikor már nehezebb társat találni

- Nem figyelnek fel rád a nők, lekoptatnak

Ezek igazak voltak rám amikor huszonéves voltam, pedig az nem most volt. 27 voltam mikor a feleségemmel megsimerkedtem. Ennyit kellett várnom valakire, akivel együtt tudok élni. Hamarosan 42 leszek, még együtt vagyunk, van két gyermekünk.

Szóval nem szabad feladni. Ha társat szeretnél, nem csak egy "nőt", akkor türelem. Jó helyen, jókor, jól kell viselkedni és lesz...

Pontosítanék: valószínűleg NEKED nehéz normális nőt találni.

Általánosságban egyáltalán nem nehéz, de lehetnek olyan egyének, akiknek személyesen nehéz.