A nedvesítő folyadékok minden anyagot nedvesítenek, a nem nedvesítő folyadékok pedig semmit sem?

A folyadékok nedvesítő hatása a molekuláris erőktől függ. Vizsgáljuk ugyanis, hogy az adhéziós és kohhéziós erővektorok eredője milyen irányú. Ha a folyadék felé mutat, akkor nem nedvesít, ha kifelé, akkor igen.

A folyadékfelület normálvektora ugyanis párhuzamos az említett eredő erővektorral.

Természetesen van köze hozzá. Tekintsünk egy γ fajsúlyú folyadékkal megtöltött edénybe függőlegesen behelyezett r sugarú kapillárist, melyben s szintkülnbség mérhető az edény folyadékfelszinéhez képest. (Ezt nevezzük ugye kapillaritásnak, vagy hajszálcsöves jelenségnek).

A felületi feszültséget jelölje ß.

Az erőegyensúly szükséges feltétele ekkor, hogy a felületi feszültségből származó ß*2*pi*r erő egyenlő legyen a folyadékoszlop pi*(r^2)*s*γ slyával, vagyis:

ß*2*pi*r=pi*(r^2)*s*γ

Amiből a szintkülönbségre kapjuk hogy:

s=(2*ß)/(γ*r)

Tehát a kapillaritás oka részben tényleg a felületi feszültség.

Az összeüggésre vonatkozóan az alábbi következtetések vonhatók le:

1. Ha a felületi feszültség 0 volna, akkor nem lenne kapillaritás.

2. Ha az r sugár elég nagy, akkor szintén nincs kapillaritás.

3. Minél nagyobb a folyadék fajsúlya, annál kisebb a kapilláris hatás.

Látható tehát, hogy a jelenség létrejöveteléhez több feltétel szükségeltetik.