Jelenlegi ember alkotta eszközökben milyen károk keletkeznének egy 2 fényév méter mély vízben?

A gyémánt 97 gigaPascal nyomásnál törik szét, ez 970.000 bar másként mondva.

Kb. 10 méternyi vízoszlop nyomása 1 bar. Vagyis egy 9.700.000 méteres azaz 9.700 km-es vízoszlop nyomása már töri a gyémántot.

Egy fényév 9.400.000.000.000 (billió) km.

Ha rosszul számoltam, majd valaki kijavít.

Szerinted mi van a csillagban?

Segítek: egy szupernovában az összeomlás előtti másodpercekben nagyrészt vas van. Addig, amíg a vas "alatti" elemek vannak, azok még tudnak tovább egyesülni, miközben energia keletkezik. Egyre kevesebb, ahogy emelkedik az atomokban a protonszám.

A vas már nem tud egyesülni, mert ahhoz energiát kellene befektetni. Tehát akkor már nincsen belső nyomása, ami ellen tudna tartani a gravitációnak.

Na, EZÉRT omlik össze a csillag ilyenkor. Mivel nagyon nagy, ezért legalábbis neutroncsillag lesz belőle, ami tulajdonképpen egy nagyon nagy atommag. Körbevéve a maradék anyagokkal, amelyek nem omlanak ennyire össze.

A normál csillagban pedig az történik, hogy miután a hidrogén elfogyott, utána a csillag elkezd összeesni, de ilyenkor begyullad a hélium, a csillag feldagad nagyon nagyra. Miután kiégett a hélium, a csillag ismét összeesik, de NEM tud begyulladni a következő anyag, ahhoz túl kicsi a csillag.

Tehát csak összeesik, és hogy mi lesz belőle, az attól függ, mekkora volt.

Hát, pedig neked sikerült. Fényévméter.

A kilométer is csak 100.000 cm, ami kevésnek tűnik, de 1 km.

10.000 nap is kis idő, de 27,5 év. Sok kicsi sokra megy...

#17

Asztronómiai mértékben a fény nagyon lassú, a fényév pedig valóban egy nagyon rövid távolság. Emberi mércével viszont szinte felmérhetetlen. Csak gondolj bele, hogy egy teljes évig kell a fénynek 299 792 458 m / s - el haladnia, hogy megtegyen egy fényévet.

Azért nem lehet ezt megválaszolni, mert egy ilyen objektum nem tudna stabilan megmaradni.

A víz sem lenne a klasszikus értelemben vett víz. Nem kellenek hozzá fényévek, már egy pártucat km mélység is elég hozzá, hogy a víz a közismert, csapból is folyó víztől teljesen eltérő tulajdonságokkal jellemezhető halmazállapotba kerüljön a brutális mértékű nyomás miatt.

Nem véletlen, hogy nem léteznek az Univerzumban 2 fényév méretű kompakt objektumok. Gáz/porfelhő esetleg, de ne is hasonlítsuk azok sűrűségét a vízéhez.

A legnagyobb okbjektumok, ultramasszív fekete lyukak mérete (egész pontosan az eseményhorizont mérete) is fényórákban, vagy fénynapokban mérhető - nem pedig fényévekben.

Összehasonlításképp: a fényóra kb Naprendszernyi méretet jelent. A Neptunusz 4 fényórányira van a Naptól (a Nap sugarai 4 órát utaznak, mire odaérnek). A Voyager 1 űrszonda kb 22 és fél fényórányira van jelenleg a Földtől.

A legnagyobb ismert feketelyuk, a TON-618, egy kb. 66milliárd naptömegű objektum, aminek az átmérője kb. 180 fényóra (7 és fél nap), másként: 1300AU (AU = Astronomical Unit, a Föld-Nap átlagos távolsága).

Ha "bespawnolna" az Univerzumba valahova egy 2 fényév átmérőjű víz"csepp", az gyakorlatilag azonnal összeroskadna a saját súlya alatt, és egy hatalmas szupernóva robbanás mellett megsemmisülne. A belső régió (mag) hátrahagyna egy jó nagy fekete lyukat, a robbanás pedig szanaszét szórná sugárirányba a külső rétegeit a vízcseppnek.

Szóval nem tudom, nem vagyok kárszakértő, de ez szerintem elég jelentős károk keletkeznének a közelben lévő ember alkotta eszközökön. Lehet, hogy erre a biztosító már nem fizetne vis major helyzetre hivatkozva :(