Hogyan tudom egy nagyító (optikai lencse) fókusztávolságát megmérni?

A Nap fényét kell valamire kivetíteni, amíg a legkisebb pontot nem kapod.

Egy db nagyítólencse esetén a főpont, ahonnan számoljuk a gyútávot, a lencsén belül van. Hogy a lencse vastagságán belül pont hol van, azt nem tudom megmondani, elvi rajzokat kellene túrni a neten. (ez pl. távcsőobjektívre is igaz, de összetett lencserendszernél, pl. teleobjektív már nem szükségszerűen van a főpont a lencserendszeren belül) Vagyis a vetített pont és a lencsevastagság pl. közepének távolsága fogja adni a gyútávot.

Lámpával a módszer nem ad pontos eredményt, mert közeli a fényforrás és a vetített kép kicsit távolabbra kerül. A Nap fénye viszont párhuzamos, végtelenből érkező fényt ad és a lencse névleges fókusztávolságára vetít.

Kicsinyítő lencsét viszont így nem lehet vizsgálni, mert nem ad kivetíthető valódi képet.

#3 - először próbáld ki azt a szamárságot, amit javasolsz!

A Nap képét nem tudod pontosan kivetíteni, mert túl fényes. Egy közeli villanykörte izzószálának a képe viszont nagyon pontosan beállítható. Azért írtam a kettes válaszomban "távolságokat", hogy a nagyobb pontossághoz legyen miből korrekciót számolni.

#6 - a 3. válaszoló nem írt jó választ, mert nem érti a lényeget. Ha már tényleg a pontosságon rugózunk, akkor ne legyünk lusták beleszámolni a tárgytávolságot (fényforrás távolságát) a témába!

Nemcsak a pontos fókusztávolságnál kapunk kerek foltot Nap képeként, hanem annak a környezetében is, ezért nagyon nehéz pontosan meghatározni a vakító pont helyes méretét.

Egy spirális izzószál képe viszont sokkal precízebben kivehető amellett, hogy nem vakít el. Vegyük észre azt is, hogy egy izzószál már egy lakószoba méretein belül is jóval kisebb szög alatt látszik, mint a napkorong!

Tehát a "legpontosabb" módszer már leírásra került az 1. és 2. válaszok által. A Nap képének a kivetítése ezeknél durvább - ráadásul szemet nagyon megerőltető módszer, ha nem használunk védőszemüveget!

A fal elé teszel egy lámpát. Közéjük teszed a lencsét, és addig tolinckálod, amíg éles képet nem kapsz. Most használd a leképezési törvényt: kt=f(k+t). Ebben az egyetlen ismeretlen a fókusztávolság. Az eredmény pontosítható, ha többször is, különböző helyzetekben leméred.

A Nap képének előállítása nem fog pontos eredményt adni, mert a lencsék leképezése általában nem pontszerű, hanem egy valamilyen ívet eredményez, amit nehéz élessé tenni.

Szóró lencse esetén a mérés trükkösebb, mert akkor egy gyűjtőlencsével párban kell alkalmazni, aminek ismert a fókusztávolsága, ugyanis azok reciproka összeadódik.

Itt például el van magyarázva, képpel is illusztrálva:

[link]

A precizitás arra vonatkozott, hogy ha mm-re pontos értéket akarsz kapni, akkor tökéletesen ki kell fókuszálni a tárgyat és tartóállványt kell építeni, hogy a kéz remegése ne szóljon bele a centizésbe.

Nem kell félni, nem változik semmi... Filmesek is így méregetik a fókusztávolságokat forgatás előtt.