Fel lehet éleszteni valakit napok után?

Addigra elkezdődnek a bomlási folyamatok. Szépen lassan. És ezek nem visszafordíthatók. Ha egy halottba újra pumpálnának vért, már nem lenne ami fogadja. Döglött sejtek milliárdjai alkotják már csak a testet.

Vannak persze "csodák". Amikor valaki különleges körülmények között szinte a halál állapotában tölt el sok időt. Víz alól húztak ki fél óra elteltével gyereket akit újra tudtak éleszteni. De az nem igazi halál. A szervezet biológiai folyamati rendkívül lelassulnak így kevés oxigént fogyaszt. De valósínűleg ezt az állapotot sem lehet megúszni maradandó károsodások nélkül.

Igazi agyhalálból pedig még soha senki nem tért vissza.

Azt hiszem a rekordot egy kislány tartja pár órával aki annó hajnalban kizárta magát a tomboló télbe egy szál hálóingben. Több óra után megtalálták, és sikerült felélesztni, maradéktalanul rendbejött. Azért mert a testének annyira leesett a hőmérséklete, hogy "konzerválódott" akárcsak a téli álmot alvó állatok. Ezzel jelenleg is kísérleteznek, a csi-fi-kben van például "hiperálom"

De jelenleg ezt nem tudják mesterségesen előidézni, mert teljesen kiszámíthatatlan rá az emberi test reakciója. Még a legmodernebb orvosi felszerelés mellett is előfordulhat, hogy 5-10 perc után nem tudják visszahozni az életbe.

Egyszerűen a hibernálódó állatokkal szemben a mi testünk nincs erre "felkészülve"

Mivel a jéghidegben nem bomlik és nem halnak el a sejtek ha le vannak fagyasztva.Szerintetek miért szokták a donor szerveket több órás úton hűtőtáskákba cipelni?Ha mondjuk egy embert lefagyaztanának lehetséges lenne utána az ujraélesztés ha az agyat működésbe tudják hozni.

Pár száz év mulva talán majd egyszer ide is eljut az orvostudomány

Azért cipeéik hűtőtáskában mert a hűtés lassítja a bomlást. A halál folyamata egy lassú dolog. Erről már ezen az oldalon is volt szó. A különböző szervek eltérő idő alatt érik el, hogy annyi sejtjük pusztul el, hogy már nem tudna regenerálódni ha felélesztenék. Az agy a leggyorsabban hal meg. (ami ezen az oldalon is tapasztalható :DDD)

"A biológiai halál

A szív leállását követően 15-20 másodpercig lehetünk tudatunknál legfeljebb. Ezután először az agykéreg és az agyalapi bazális ganglionok, majd az agyi fehérállomány indul pusztulásnak. Az agytörzs és a gerincvelő sokkal tovább marad működőképes. A zsigerek közül az egyes szerveknek létezik egy ún. meleg ischaemiás ideje, ami megadja, hogy hány percig maradnak életképesek testhőmérskleten az egyes szervek, szövetek (a transzplantációban nagy jelentősége van). A hőmérséklet módosító tényező, ezért végzik a szívműtéteket hypothermiában. A keringés leállását követően még mintegy 2,5-3 percig van visszatérés a halálból az agyfunkciók nagyobb mérvű sérülése nélkül. 5 percen túl már csak vegetatív állapotba lehet visszahozni az embert. A halál legjobbnak tűnő biológiai meghatározása a szervezet valamely szerveződési szintjének visszafordíthatatlan pusztulását jelenti. Ezért fontos megkülönböztetni a disszociált agyhalál fogalmát az egész test halálától, mivel az agytörzs és a gerincvelő pusztulása után még mesterségesen (intenzív ellátás mellett) a test vegetatív funkciói még egy ideig fenntarthatók (bár megjegyzésre érdemes, hogy a denerváció – azaz a beidegzés megszűnte – után minden szerv sorvadni kezd). Az álhalál esetén arról van szó, hogy az életfunkciók minimális szintre szállnak le, ilyenkor megtévesztő lehet, hogy a pulzus nem tapintható és a szívműködés, ill. légzés a felületes vizsgáló számára rejtve marad. Tekintsük át a halál testi szerveződés szerinti szintjeit:

Szomatikus halál

Hangyák elkezdték egy halott kígyó tetemének elfogyasztását.A szervezet integritásának, az energia, az anyag és az információ áramlásának megszakadása, leállása. Benne foglaltatik az agyműködés, a légzési-keringési, kiválasztó stb. rendszerek összehangolt működésének leállása is. Az egyik legfontosabb jel az anyagcsere megszűnte. Közel 10 másodperccel a keringés leállása után az agysejtek már nem kapnak elég vért és az éberség megszűnik. A sejtek elsősorban nem táplálék, hanem oxigén-igényüknél fogva károsodnak elsődlegesen. A felszaporodó anyagcseretermékek, a felhalmozódó szabadgyökök és a tejsavacidózis, valamint a hypercapnia (magas szöveti széndioxid-szint) károsítják a sejtmembránt stabilizáló lipid-peroxidációs rendszert is, de ez már átvezet a sejt és molekuláris szintű halál fogalmához

Molekuláris halál

A legérzékenyebbek az agykéreg sejtjei, 3-5 perc után irreverzibilisen károsodnak. Ugyanakkor a bőr, a porc, a köröm és a haj, valamint a csontsejtek még hetek múltán is osztódhatnak, mivel ezen sejtek az életben is alacsony anyagcsere-igényűek. A sejtek oxigén- és cukorigényük kielégítetlensége elvezet az oxidatív foszforilációs folyamatok leállásához, végül leáll a sejt anti-oxidatív rendszere és reparációs mechanizmusai, az intra- és extracelluláris iontranszport, valamint a károsodott erek fal-áteresztővé válnak a vérszérum és az extravasalis folyadék számára, ami a szervezet ion- és anyagháztartásának teljes borulásához vezet."