Miért kell több időt tölteni a főnökkel, kollégákkal mint a feleséggel meg gyerekekkel?

"Ha nem lesz pénzed akkor meghalsz."

Nem feltétlen, be lehet rendelkezni önellátásra is. Csak az jellemzően sokkal több munkával és sokkal több bizonytalansággal és stresszel jár mint egy 5x8-as robot a szalag mellett.

Én sem vagyok egy nagy matek zseni, de azért tanultunk meg legalább alapvetően számolni, hogy amit számolni kellene azt meg tudjuk oldani. Gyakorlatiasan valahogy. A kérdésedhez tartozó hétköznapi számítás az alábbi módon alakul.

Havi 22 munkanapi munkaóra 8,5 óra/nappal = 187 óra

Havi 22 munkanapi szabadidő 8,5 óra/nappal = 187 óra

Havi 9 szabadnap 17 óra/napi ébrenléttel = 153 óra

Havi összes szabadidő: 340 óra

EREDMÉNY :) Mint NTBS már írta.

Havi munkaidő: 187 óra

Havi szabadidő: 340 óra

Zöldezgettem a válaszokat, de az attitűddel nem értek egyet. 🤨 Nyilván érthető.

Kérdező amúgy meg a lényeg ebben nem az, hogy kötelező vagy sem, mert úgy tűnik a kérdésbeli "kell"-t így érted, hogy kötelező, hanem az emberi test már eleve így működik, hogy minimum táplálékot és innivalót igényel, amihez ugye munkával jutunk. Az állatoknak sem kötelező vagy kell ennie, hanem egyszerűen ez ilyen a természetből adódóan.

1. A dolog ott kezdődik, hogy a testnek ennivalóra van szüksége.

2. És az ennivalót munkával szerezzük meg.

Megint más az, hogy a munka az vadászat és begyűjtés, vagy földművelés, vagy akár mint ma már általános egy teljesen más modern termelési munkával jutunk hozzá, mert ezek csak változatai a munkának.

Le sem lövöm a poént, itt van például magyarul a Múlt-kor történelmi magazin egyik cikke. Angolul is lehet róla olvasni ha érdekelne.

"Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok

Elterjedt nézet, hogy a középkorban az emberek szinte kényszermunkát végeztek egész életükben, és a modern embernek sokkal több szabadideje van – ez azonban nem állja meg a helyét a valóságban.

Amikor 1993-ban Juliet Schor kiadta „A túldolgoztatott amerikai: a szabadidő váratlan hanyatlása” című könyvét, az az Egyesült Államokban és a világ más fejlett országaiban is megrökönyödést keltett, mivel kimondta, hogy a modern ember többet dolgozik, mint a középkor földművesei, akiknek sora a köztudatban egyenlő az igazságtalan és nehéz élettel. ...

Mivel a földeken végzendő munka napjainkhoz hasonlóan a középkorban is szezonális volt, egy átlagos jobbágynak legalább nyolc hét, de akár fél év szabadidő is juthatott. Az egyház is jól tudta, hogy a pihenés lehetősége boldoggá és nyugodttá teszi az embereket, így rengeteg kötelező munkaszüneti napot iktatott a naptárba.

A 19. századi munkások 70-80 órás munkahetei valójában jelentős eltérést jelentettek ettől, nem pedig a hagyományos paraszti életforma modern továbbélését. A munkásmozgalom nyolcórás munkanapért való küzdelme nem valamiféle utópisztikus ábrándokat kergetett, hanem a régi, természetesebb életformához való visszatérést.

A középkori emberek munkanapjai ráadásul jóval kevésbé voltak kötöttek, már csak azért is, mert nem léteztek széles körben elterjedt pontos időmérő eszközök. Nem siettek az étkezéseikkel, és sok helyen bevett szokás volt a délutáni alvás, amelynek a mediterrán országokban napjainkban is tartja magát. „Az élet tempója lassú volt, sőt kényelmes, a munka üteme pedig nyugodt” – mondta Schor. „Lehet, hogy őseink nem voltak gazdagok, de rengeteg szabadidejük volt.”

Egy 16. századi angol püspök, James Pilkington a következőképpen írt kora átlagos munkanapjáról: „A dolgozó ember megpihen reggel, a nap egy jelentős része már eltelt, mire belekezd munkájába, aztán ideje magához vennie reggelijét (…) Délben meg kell lennie az alvási idejének, majd délután az uzsonnájának, amelyekkel eltelik a nap egy jó része, és amikor eljön az ideje este, az óra első ütésével leteszi szerszámait, és otthagyja munkáját, bármilyen szakaszban is legyen az.”

Bár hozzá vagyunk szokva a középkori jobbágy azon képéhez, amely szerint éjt nappallá téve robotolt, ezáltal pedig meg vagyunk győződve arról, hogy a mi sorunk jobb, egy 13. századi dolgozónak akár évi 25 hét szabadidő is juthatott. Magyarországon évi 20 nap szabadság jár alapszinten a munkavállalóknak, ehhez jöhetnek a kor, gyermekek és más tényezők által a plusz napok.

stb"

Érdemes elolvasni a tejes cikket.

( [link] )

Sőt ehhez jön még, hogy kutatások arra is rávilágítottak, hogy a földműveléssel is már alapból csökkent a szabadidő! Szóval onnan indul a dolog, hogy a vadászat és begyűjtés lényegesen kevesebb munkával jár és több idő jut a szociális életre, és az csökken a középkori parasztok (jobbágyok) korában, míg mára még tovább csökkent. Bár nem ezt gondolnánk, de a történelmi kutatásokból ezt már tudjuk, nem kérdés.

És a középkori paraszt munkaidejének tévhiedelme után, egy rövid idézet publikációból a mezőgazdaság hatékony találmányként való szintén téves értelmezéséről. A mezőgazdaság nem volt hatékonyabb megoldás és sokkal több munkával járt, mint a vadászat és begyűjtés.

"A tudósok évtizedek óta azt hitték, hogy őseink mintegy 12 000 évvel ezelőtt kezdték el a földművelést, mert ez a táplálékszerzés hatékonyabb módja volt. De egyre több kutatás arra utal, hogy ez egyáltalán nem így volt."

( [link] )

( [link] )