Görgeyt miért nem végezték ki az aradi vértanúkkal?

Igen, jól mondja a 4-es. A Habsburgoknak eredetileg az volt a célja, hogy elfogják Görgeyt és kivégezzék. Az oroszok viszont kifejezték a Habsburgoknak, hogy mint hadifoglyot, el akarják vinni Szentpétervárra. Egyébként ez a kérdés kicsi diplomáciai katyvaszt is okozott a két nagyhatalom között. De végül szerencsére nem vitték el az oroszok Görgeyt és a császáriak sem végezték ki.

A másik, ami még közrejátszott a dolgokba, hogy Görgey ekkor még nagyon népszerű volt, és a kivégzése mártírt csinált volna belőle, amit Bécs el akart kerülni, mert félt, hogy ez a mártír a lázadókat a jövőben újra egy platformra tereli. De Kossuth vidini levele után azt terjedt el, hogy áruló, és mivel a Habsburgok nem végezték ki, sok ember szemében ez ennek a vádnak a bizonyítéka volt :D

Amúgy bonyolult dolgok ezek és sok mindent ma már nem is lehet megmagyarázni, csak feltételezések vannak.

Görgey haláláig életjáradékot kapott az udvartól.(....)

Ez olvasható Kéri Edit: Ki volt Görgey című, kétkötetes munkájában, amely ~1996-ban jelent meg, de a történész szakma nem foglalkozott különösképpen vele.

A szerzőnő Görgey István (Görgey Artúr öccse) által összegyűjtött és megőrzött iratait családi levelezéseit tanulmányozta át.

Görgey István ugyanis halála előtt ezeket, az általa titokban megőrzött iratokat az Országos Levéltárnak adta át megőrzésre azzal a kikötéssel, hogy csak Görgey Artúr, illetve annak élettársa halála után szabad felbontani.

Görgey Artúr élettársa nem volt más, mint sógornője, Görgey Istvánné.

Ezek az iratok azonban - a XX. század történéseknek köszönhetően feledésbe merültek.

Csak a XX. század utolsó évtizedében nyitották föl, Kéry Editnek érdeklődésének köszönhetően.

Jajj, hagyjuk már Kéri Editet. Azért nem foglalkozik vele a történész szakma különösképpen (ezt jól írtad), mert szakmailag eléggé megkérdőjelezhető a munkássága. A történészek ugyanis írott források alapján dolgoznak elsősorban, és nem fikciók alapján. Kéri Edit viszont előtérbe helyezi a fikciókat, és KIZÁRÓLAG azokat a forrásokat veszi elő, amelyek a fikcióit alátámasztják, a többit viszont mellőzi. Ilyet a történész szakmában nem lehet csinálni.

Pl. Kéri volt az, aki azt feltételezte, hogy Petőfi Szibériába került mint hadifogoly és ott tovább élt (ami inkább a mese kategóriája, mint tudomány), illetve Görgey kapcsán Kéri Edit volt az, aki azt feltételezte, hogy amikor Görgey fiatal korában Csehországba került, akkor ott megölték, és Bécs egy titkosügynököt rakott a helyére, és ez a titkosügynök adta ki magát Görgeynek - ez a magyarázata, hogy Görgey elárulta a szabadságharcot :D

Ezt ki veszi komolyan? Egyrészt, Görgey nem volt áruló, ezt rengeteg forrással, emlékiratokkal stb. ma már alá lehet támasztani; másrészt a korban nem úgy működtek a titkosügynökök, hogy valakit kinyírtak és beálltak a helyére (ez a 20. században volt szokásban, a 19. században nem csináltak ilyet).

Tehát inkább nevetnek Kérin, akik komolyan foglalkoznak a történelemmel, tehát Kéri, amit leírt, azt eléggé kritikusan kell kezelni... Sajnos minden tudománynak megvannak a Júdásai, akik aprópénzre váltják a tehetségüket, és többre tartják a szenzációkat, a népszerűséget, az anyagi hasznot, és ennek rendelik alá a "kutatásaikat". Kéri Edit tipikusan ilyen ember.

Tisztelt Előző Hozzászóló!

A 7-es vagyok, és ki kell javítanom egy dologban magamat.

Görgey István 1906-ban végrendelkezett, és ekkor adta át lepecsételve a Magyar Tudományos Akadémiának családi levelezéseiket, iratokat, egyéb dokumentumokat. Tehát rosszul írtam, nem a Országos Levéltárnak.

Kikötése, hogy ezeket csakis Görgei Artúr illetve Görgey Istvánné halála után szabad felbontani, tény.

Görgey István 1912-ben halt meg. Görgei Artúr 1916-ban. Hogy Görgey Istvánné, (aki Görgei Artúr élettársa volt igen finoman szólva), mikor halt meg, nem tudom. De utána lehet nézni, akit ez érdekel.

Görgey Istvánnak ez a döntése igen-igen különös, nem gondolják?

Görgey/Görgei iratok, levelezések forrásanyagai kellene legyenek a történetírásnak! Hogy-hogy nem vetette rá magát a szakma ezekre?

Az is tény, hogy a pecsét felbontása Görgei halála után kb. 70 évvel később történt meg.

Maradjunk meg ezeknél a tényeknél!

Én nem tenném azt, hogy nekiálljak Kéri Editet - ráadásul ilyen módon - "értékelni".

Tény, hogy kiterjedt kutató és gyűjtő (!) munkát végzett. Nemcsak a lepecsételten megőrzött iratokat tanulmányozta végig, hanem osztrák, orosz, és talán francia levéltáraktól is kért és kapott iratokat, és más tudományágak szakértői véleményét is kikérte. (írásszakértő, orvosszakértők, művészettörténész)

Annyit tettem, hogy felhívtam és felhívom erre a figyelmet.

Rengeteg adat van, ezeket tárgyilagosan végig kell tekinteni, közzé adni, a történetírás hűségének megtartása érdekében. Még akkor is, ha ez vadonatúj, vagy ellentétes vélemények kialakítására vezet.

Kedves Előző Hozzászóló!

Remélem, ezzel egyetért...

Kedves 8. számú Hozzászóló!

Rosszul tudod, hogy

< Pl. Kéri volt az, aki azt feltételezte, hogy Petőfi Szibériába került mint hadifogoly és ott tovább élt >

A figyelmedbe ajánlom:

[link]

Különösképpen az idézet utolsó mondatát, valamint az írás keletkezési idejét, és írója nevét...

"Mondhatjátok az édesanyának, hogy legkedvesebb fia valahol messze meghalt. Nem hiszi el. S ha eszével nagysokára beletörődik is, szívében az első ellenkező hírre, a legképtelenebbre is fölébred a remény. A nemzet évtizedek múlva is lázképeket lát. (......) Halála után harminc évvel, egy kalandor nagyon is átlátszó hazudozására, gyötrő lidércálomban milliók látják egy szibériai ólombánya mélyén, ősz fejjel, megroppant derékkal......."

Gyánt-Ozora, 1936. szeptember–október. Illyés Gyula (Petőfi Sándor c. könyve)