Görgeyt miért nem végezték ki az aradi vértanúkkal?

Jó, akkor félreérthetően fogalmaztam. Nem Kéri feltételezte, de ő is elhitte. Ezzel csak azt akartam mondani, hogy Kéri tipikusan olyan "történész", aki az ilyen szenzációhajhász témákkal akar magának népszerűséget csiholni.

Egyébként (ez a 9-nek szól) nem igaz az, hogy a történettudomány nem foglalkozna a Görgey-iratokkal. A Görgey-emlékiratok már régen ki vannak adva. Azért volt olyan támadó a hangnemem, mert nem szeretem, ha a történettudományra, mint ellenségre tekintenek, és jön egy hű de nagy figura, aki megmondja a tutit, jelen esetben Kéri - aki úgy van beállítva, mint aki mindent tud, szemben a "hivatalos történettudománnyal". Ez a nézet ugyanis hülyeség. Lehet, hogy Kéri kutatta a Görgey iratokat (miért ne tehette volna meg?) - de ez nem jelenti azt, hogy más nem kutatta, nem is állított ilyet senki.

A 9-es vagyok...

Bocsásson meg, ha nem volt a mondanivalóm elég világos!

Megjegyzésével ellent kell mondanom a következők miatt:

Épp az az izgalmas kérdés, hogy Kéri addig nem látott, tehát nem is kutathatott anyagra bukkant!

A Kéri Edit által átnézett anyagot - Kéri könyve megjelenéséig - nem tanulmányoz(hat)ta egyetlen egy hivatásos történész sem, és nem tudok arról, hogy azóta valaki megtette-e.

Ez az, amit én kifogásolok!!!!!

Vagyis: adott egy lepecsételt, azaz TITKOSÍTOTT iratanyag, amelyről - tekintve az elmúlt 80 év eseményeit - megfelejtkeztek. Kéri, mert kapcsolatba került - házassága révén - a Görgey családdal, családkutatást végez, és rábukkan erre a titkosított anyagra.

Engedélyt kér és kap, hogy a pecsétet feltörjék, hogy belenézhessen ezekbe.

Itt az ADDIG megjelentetett Görgei-iratokhoz, Görgei-emlékirathoz képest és az idő közben rehabilitált Görgei-képhez képest más történéseket, más megvilágosításokat talál. Megerősítve látja azt, amit Görgei Artúr kivégzett katonatársai, amit Kossuth, amit G.A. kortársai állítottak G.A.-ról, hogy áruló volt. Ezeket az iratokat viszont éppen Görgey István, a történész, a Görgei Artúrról is könyvet író testvér

TITKOSÍT!!!

Azt hiszem, hasonló helyzetben sokan megtették volna, hogy elkezdenek érdeklődni, kutakodni. Kéri ezt tette meg. Nehezen lehetne ezt bizonyítani, hogy ezt pénzért, hírnévszerzésért tette, nem pedig kíváncsiságból, érdeklődésből, nem pedig a dolgok végére járásából tette.

Amúgy én azt állítom, hogy ez a hozzáállás szakmabelit megszégyenítő módú hozzáállás.

Visszakanyarodva a kérdéshez: miért nem veti rá a történész szakma a DOKUMENTUMOKRA magát, azaz a levelekre, iratokra, fényképekre, a Görgey-fejszoborra, a Görgei Artúrral személyesen találkozók elbeszéléseire (ld. Kisfaludy Stróbl Zsigmond, vagy a lovászfiú....)

Miért nem? Miért nem? Miért nem? Talán csak nem amiatt, hogy felül kellene bírálnia korábbi megállapításait?

De akkor a szakma nem áll ki a tárgyilagosság, a tényszerűség követelménye mellett!!

Miért nem zárják már le ezeket a vitákat más tudományos módszer(ek) igénybevételével?!?

A DNS-vizsgálatok megdönthetnék vagy alátámaszthatnák a nem hivatásos kutatók által tett megállapításokat akár Görgei Artúr = Johann Bláha kérdéséről, akár a barguzini, Petőfiének tulajdonított csontvázról van szó..

Nem is kerülnének ezek a vizsgálatok oly sok pénzbe...

Görgey azért hagyta mindenét a sógornőjére, mert ő járt közben az érdekében, hogy ne fosszák meg mindentől és legyen neki miből élni. Ha ő nincs, járadék se lett volna.

Az Illyés-féle idézetnek pedig azért nincs értelme, mert végig kellett volna olvasni a könyvet. A könyv lényege, hogy egyértelmű, hogy Petőfi ott és akkor halt meg a csatamezőn, DE mindig is lesznek ilyen szóbeszédek, mert ekkora alakról az emberek nem szeretik/akarják elhinni, hogy vége, na meg az anyai szív is azzal nyugtatja magát, hogy biztos él még valahol, mert jobban esik, mint elhinni, hogy a fiát leszúrták az út mentén a fejvesztett menekülés közben és jelöletlen sírban nyugszik.

<Az Illyés-féle idézetnek pedig azért nincs értelme, mert végig kellett volna olvasni a könyvet. >

A válaszod alapján Te nem olvastad el figyelmesen - nem a könyvet - hanem az itteni hozzászólásokat.

Ugyanis: az Illyés Gyula által 1936-ban megírt könyv felemlegetése azért történt, mert valaki Kéri Edit kitalációjának tulajdonította azt, - hatalmas negatív elfogultságából eredően - hogy Petőfi Szibériába kerülhetett...