Miért nem szerepelnek őseim az úrbéri rendezésről szóló összeírásokban?

Lehet, hogy zsellérek voltak. Zsellérnek nemcsak azt nevezzük, akinek nincs földje és szegény (bár ez a legelterjedtebb jelentése a szónak), hanem azt is, akinek van földje, de ez a föld nem jobbágytelek. Vagyis ha az illető erdőt irtott vagy mocsarat csapolt le, és az így nyert földterületet megművelte, akkor az nem számított jobbágyteleknek, így kilencedet, tizedet stb. sem kellett fizetnie utána. Ennek megfelelően sok zsellér tehetősebb volt a jobbágyoknál, illetve egy-két kisnemesnél, de akár középnemesnél is. Mivel ezek a földek nem voltak jobbágytelkek, így az urbáruimban sem tárgyalják ezeket.

Tehát az őseid vagy nincstelen, földtelen bérmunkások voltak vagy olyan zsellérek, akiknek volt földjük, de az nem jobbágytelek volt.

Azt kell itt látni, hogy az akkori földviszonyok nem olyan fekete-fehérek voltak, hogy a paraszt az csak jobbágy volt, a zsellér meg csak nincstelen, hanem sokkal bonyolultabb volt ennél. Az urbáriumba egyáltalán nem került be mindenki, csak az, akik jobbágytelkeket műveltek meg.

Aki új földet vont művelés alá, az kapott néhány évi adómentességet, de nem hiszem, hogy ez eltartott akár 20-30 évig.

Lehettek föld nélküli parasztok, akik bérelt földet műveltek. Lehettek béresek, vagy kézművességgel foglalkoztak. Lehetnek még további lehetőségek is.