Galaxison tul mi “van?

Arra, hogy a Tejúton kiívül is vannak galaxisok, a 20. század elején jöttek rá. (Ötlet szintjén korábban is felmerült, de ekkor lett elfogadott, kb. 100 éve tudta Hubble bebizonyítani.) Nyilván ezután merült fel egyáltalán a kérdés, hogy mi van a galaxisok között.

A galaxisok térbe kilökődik néhány csillag vagy gömbhalmaz, de egyébként nagyrészt üres, illetve nagyon-nagyon kis sűrűségben vannak ott ionizált részecskék por (még sokkal kisebben, mint a galaxison belül a csillagok közötti térben).

[link]

"A 19. században már tudták, hogy sok galaxis létezik"

Akkor még nem annyira. A galaxisokat is a csillagködök közé sorolták.

"Most tudjuk, hogy kb 30 ezer fényév a nagysága"

Inkább majdnem 100 ezer km az átmérője.

[link]

"hogy a legközelebbi galaxisig, ami 2 millió fényévre van vajon mi tölti ki az űrt."

Az Androméda-galaxisnál vannak közelebb is galaxisok (igaz, kisebb méretűek), pl. a Nagy és Kis Magellán felhő.

"Ráadásul a tér tágulása miatt, elég nehéz lenne az Andromédáig eljutni"

Az Androméda galaxisig azért volna nehéz eljutni, mert marha messze van. A tér tágulása miatt pont nem, hiszen az Androméda galaxis közeledik hozzánk.

A Magellán felhők a Tejút vonzásában vannak, kb mint a Hold a Földében.

HA nem mozdulna semerre az Androméda, azaz maradna a 2 millió fényév, akkor el lehetne érni?

Nem 100 ezer km:), de lehet a 30 ezer nem volt jó, lehet ez a "vastagsága" és nem az átmérője. Nem néztem meg a linket.

"A Magellán felhők a Tejút vonzásában vannak, kb mint a Hold a Földében."

Igen. És?

"HA nem mozdulna semerre az Androméda, azaz maradna a 2 millió fényév, akkor el lehetne érni?"

Elég sok idő alatt nyilván el. Az más kérdés, hogy jóval kevesebbhez sincs meg a technológiánk. De ha vársz 4-5 milliárd évet, magától is idejön. :D

"Nem 100 ezer km:)"

Valóban. :D Inkább 100 ezer fényév (kb.).

"de lehet a 30 ezer nem volt jó, lehet ez a "vastagsága" és nem az átmérője"

Az biztos nem. A vastagsága kb. 1000 fényév.

Erre van rövid válasz, és van hosszú.

A rövid az, hogy kb. semmi.

A hosszú meg az, hogy ez igaz - de ebben a "semmiben" azért akad néhol anyag: az atomoktól kezdve a kisebb kavicsokon keresztül, a kóbor bolygókon át még külön (galaxisból kisodródott) naprendszerek is vannak ott, csak nagyon-nagyon kevés.

Ráadásul a tér az nem egyenletesen van kitöltve.

Valahogy úgy képzelheted el, mint egy felfújt szappanhabot.

A buborékok "falai" azok galaxisokból vannak (bár nem érnek össze) - a közöttük levő hatalmas "lyuk" az pedig valóban majdnem üres, ahogy fent írtam.