Valaki el tudja mondani, mi történik három objektummal relativisztikus körülmények között?

20.

Olvasd el a 17-ben általam leírt szituációt és annak fényében válaszolj. Ha onnan nézzük, a Föld sokkal gyorsabban mozog, ez itt a bibi.

Itt úgy van, ahogy leírtad, a Földön telik lassabban az idő (hozzád képest), ha nem számolsz a gravitációval.

De ezek annyira kicsi különbségek, hogy atomórával is csak évek alatt mérhetők ki.

22.

Na látod, itt az ellentmondás, máris belesétáltál a csapdába. Ha a Földön is van egy óra, meg az űrhajón is, amiket egyszerre indítunk és egyszerre állítunk meg, akkor nem lehet mindkettőn kevesebb, mint a másikon.

De lehet, és ezért nem érted a relativitást.

Ha úgy lenne, hogy az egyik kevesebbet mutat, a másik többet, az lenne az abszolutitás, mert az eredmény abszolút lenne.

DE NEM EZ VAN!

MINDKETTŐ kevesebbet mutat!

EZ azt jelenti, hogy MINDKÉT helyen egyformán azt látják, hogy a MÁSIK órája kevesebbet mutat.

Ennyi.

Ha nem hiszed, akkor talán nézzél utána. A #12-ben leírtam, hogy ez hogyan lehetséges, és észlények rögtön le is pontozták, mert nem értik.

Amit nem értesz, az hülyeség, igaz? IQ nullák így gondolkodnak.

"egyszerre állítunk meg"

Valószínűleg ez zavarhatott meg téged: ugyanis a relativitásban alapból nincsen olyan, hogy "egyszerre".

Az "egyszerre" csak egy ponton értelmezhető, vagyis egy adott ponton mondhatod azt, hogy valami egyszerre van, vagy nem.

Ha már két külön pontról beszélünk, ott nincsen egyszerre, nem értelmes a kifejezés.

Erre egy olyan példát lehet mondani, hogy a Földön mit jelent a "vízszintes" ?

ATTÓL FÜGG, hogy hol vagy!

Egy adott ponton mondhatod azt, hogy itt ez a vízszintes. Egy másik ponton pedig más lesz az.

24-25

Elég sok hülyeséget írtál.

24-re: a 2 órát megállítjuk, utána egy helyre visszük őket és megnézzük mit mutatnak. NEM mutathat mindkettő a másiknál kevesebbet.

25-re: De, megoldható. Az űrhajóval megállunk, majd az által megtett távolság felétől elindítunk 1-1 fénysugarat mind a Föld, mind az űrhajó felé. Amikor odaér, az állítja mondjuk meg az órákat.

Neked kéne megértened, hogy a sajátidőt nem lehet a sebességhez kötni, pont azért mert az teljesen relatív, kizárólag a szemlélőtől (mérést végzőtől) függ, lehet, hogy 0-nak, lehet hogy 1 millió km/h-nak méri. Na, akkor most melyiket vegye figyelembe az a szerencsétlen óra az űrhajón, aminek idődilatációt kéne elszenvednie? Márpedig egyetlen objektumot (pl az űrhajót) akárhány helyről megmérhetünk. Idődilatáció kizárólag a gyorsulás (lassulás) miatt léphet fel. (beleértve a gravitációt is)

"1-1 fénysugarat mind a Föld, mind az űrhajó felé. Amikor odaér, az állítja mondjuk meg az órákat"

Nem egyszerre ér oda. Illetve előfordulhat olyan, hogy szerinted egyszerre ért oda, szerintük meg nem.

"melyiket vegye figyelembe az a szerencsétlen óra az űrhajón"

Úgy látom, valamit még mindig nem értesz.

Az "óra az űrhajón" a saját sebességével jár. MINDIG. Nem gyorsul, nem lassul.

VISZONT: AHOGY TE LÁTOD... na, EZ fog lassulni. Mindenkinek másképp.

Így már érthető?

Mondok egy példát erre is:

a Földön nem csak a vízszintes nem egyforma, hanem a magasság sem.

Ha te itt 2 méter magasra felemelsz valamit, akkor azt Londonból úgy fogják látni, hogy csak másfél méter magasra emelted. Mert az ő függőlegese is más, mint a tiéd.

DE TE IS így fogod látni! Amit ő 2 méterre emel, az a te nézőpontodból csak másfél méter magasságnak néz ki!

És ezek után akkor melyikőtöknek van igaza?

"Ha a Földön is van egy óra, meg az űrhajón is, amiket egyszerre indítunk és egyszerre állítunk meg, akkor nem lehet mindkettőn kevesebb"

Az a baj, hogy ezt így nem tudod megoldani. Egyszerre indítani, vagy megállítani csak akkor lehet, ha ugyanott vannak.

Mondjuk ez induláskor teljesül, mert egy helyről indulnak.

De akkor vagy sose találkoznak többé, vagy pedig legalább az egyiknek gyorsulnia kell.

Ha megoldod azt, hogy később találkozzanak, akkor tényleg igaz, hogy A TALÁLKOZÁSKOR nem lesz mindkettőn kevesebb idő.

Azon lesz kevesebb, amelyik többet gyorsult. De ez nem igazán a gyorsulástól függ, sokkal inkább attól, hogy mennyit mentek közben.

Szakadj már le erről a gyorsulás dologról. Én értem, hogy

- valahogy fel kell oldani az "ellentmondást" ami akkor lép fel, amikor nincs gyorsulás. A legjobb hogy ha arra fogjuk hogy van gyorsulás

- "ikerparadoxonnál" a gyorsulás miatt nem szimmetrikus a két iker

- a gyorsulás és az öregedés is rendszerfüggetlen, míg a sebesség rendszerfüggő

- stb(?)

Szóval nagyon kényelmes a gyorsulásra hivatkozni, de ez például: "Azon lesz kevesebb, amelyik többet gyorsult." (#29) tényszerűen nem igaz, és a többi, nem cáfolható, csak esztétikai jellegű állítás is annyira nem igaz, amennyire csak egy esztétikai jellegű állítás hamis tud lenni.

Ha inerciarendszerben vagyunk, a képlet

: T/t = g(|v|)

azaz a sajátidő és a rendszeridő hányadosa egy, kizárólag a sebesség nagyságától függő szám.

Például ha egy inerciarendszerben két test mozog két körpályán úgy, hogy eltérő méretű pályán mozognak, eltérő sebességgel, de ugyanakkora gyorsulásnagysággal, akkor az fog gyorsabban öregedni, amelyiknek a sebességnagysága kisebb, akkor is ha az ő gyorsulása nagyobb, meg akkor is, ha az ő gyorsulása kisebb. (Mondjuk a két test időről időre találkozik egymással, mert a pályáik, a két kör érintik egymást, és a periódusidők egymás egészszeresei.) (Lehet variálni, v1, v2, R1, R2, a gyorsulások és a sebességek állítgathatók, az idődilatáció fenti képlete értelmében a v számít, az a nem.)

Ez van inerciarendszerben. A gyorsulás nem számít. Az öregedés mérhető, abszolút, hiszen a testek találkoznak időről időre, és összemérik az óráikat.

Ha valaki nem szereti az inerciarendszereket. Hogy a sebesség csak rendszertől függ, lehet 5 meg 5 csilliárd billiárd is. Az öregedés ezért rendszer függő. Hát nem jobb a (saját) gyorsulás, ami teljesen abszolút, mérhető mennyiség, és abszolút, mérhető öregedést okoz? Biztos jobb lenne, csak .. nem igaz. Nincsen olyan képlet hogy

: t2-t1 = g(a),

hogy az öregedés a gyorsulásnak valami függvénye.

Rendszerek nélkül az mondható, hogy ha a testek sebességvektorai különbözők, akkor a testek eltérő irányba fejlődnek a téridőben (ehhez kell mondjuk a téridőn egy vektorstruktúra. Szóval ez így biztosan nem a legjobb megfogalmazás, de most nem látom hogyan lehetne jobban).

A világvonalon, két esemény között eltelő sajátidő az pontosan a világvonal téridőbeli hosszától függ, és teljesen független a sajátgyorsulástól. Spirális, zigzagos, brownmozgásos a világvonalad, kicsi vagy nagy vagy elképesztően nagy gyorsulással, lényegtelen, csak a világvonal hossza számít. Az öregedés mérhető, a sajátgyorsulás is mérhető, és mégsincs köztük kapcsolat. Két abszolút, rendszerfüggetlen, lokálisan mérhető mennyiség, és mégsincs köztük kapcsolat. Pont ugyanúgy, ahogy mondjuk a test hőmérséklete is rendszerfüggetlen, lokálisan mérhető, és nem áll kapcsolatban sem az öregedéssel, sem a gyorsulással.