Hogy kell értelmezni az alábbi idézetet? (Stephen Hawking: Einstein álma)
Ezt a részt leszámítva a cikk kifejezetten érdekes és nem is túlbonyolított.
"A részecske minden útvonalához vagy történelméhez rendelhető egy szám, amely az útvonal alakjától függ. A részecske A-ból a B pontba jutásának valószínűsége úgy kapható meg, hogy összeadjuk az A-ból B-be vezető összes útvonalhoz rendelt ilyen számot. A legtöbb útvonal esetén az útvonalhoz tartozó számot kioltják a közeli útvonalakhoz rendelt számok. Így ezek az útvonalak alig növelik a részecske A-ból B-be jutásának valószínűségét. Viszont az egyenes és a közel egyenes vonalú útvonalakhoz rendelt számok összeadódnak, és a valószínűséget döntő mértékben ezek az útvonalak határozzák meg. "
De az idézett részben tulajdonképpen miféle számokról van szó? És mégis hogy oltják ki egymást?
Lehetőleg egszerűen.:)
válasza:"Ezek az utak valószínűségei vagy kioltják egymást, vagy összeadódnak."
De hogyhogy kioltják egymást vagy összeadódnak?
Mitől függ az, hogy mikor melyik van?
válasza:Az egyik úton a valószínűségre kijön egy nyíl, amelynek a hossza mondjuk 0.2 (20%), az iránya 3 óra.
A mellete levő nyíl hossza 0.2, az iránya 9 óra.
Add össze őket.
"A legtöbb útvonal esetén az útvonalhoz tartozó számot kioltják a közeli útvonalakhoz rendelt számok. Így ezek az útvonalak alig növelik a részecske A-ból B-be jutásának valószínűségét."
Ezek a valószínűségi számok miért oltják ki egymást?
"A részecske minden útvonalához vagy történelméhez rendelhető egy szám, amely az útvonal alakjától függ. A részecske A-ból a B pontba jutásának valószínűsége úgy kapható meg, hogy összeadjuk az A-ból B-be vezető összes útvonalhoz rendelt ilyen számot."
De ha a valószínűségi számokat összeadjuk, akkor a 100 százaléknál is nagyobb valószínűséget is kaphatnánk, ami lehetetlen...
válasza:akkor úgy választják meg a számokat, hogy végül 1-et adjanak összegként. Ezt hívják normálásnak.
Egyébként ez nem más, mint egy variációszámítási elv. Ugyanez meg van optikában, csak ott a fénysugár útját lehet belőle meghatározni. Az optikában például ez úgy fogalmazódik meg, hogy a fénysugár mindig azon az úton halad A és B pont között, ami számára a legrövidebb ideig tart. Egyetlen közeg esetén ebből következik, hogy egyenes vonalban terjed, de ugyanúgy kijönnek belőle a törési törvények (Snellius-Descartes), meg mindenféle, szóval ez a legáltalánosabb.
Ugyanilyen van még klasszikus mechanikában a legkisebb hatás elve, vagy a Mopertieu-elv is.
Ugyanerre analóg az általad említett variációs elv is.
Ha pontosan meg szeretnéd érteni, akkor nézz utána a variációszámításnak, de figyelmeztetlek, hogy nagyon bonyolult, felsőbb matematika kell hozzá.
Köszi, hogy írtál!
"A részecske minden útvonalához vagy történelméhez rendelhető egy szám, amely az útvonal alakjától függ."
Tehát az útvonalakhoz számok vannak rendelve, amelyek valószínűséget jelölnek, de úgy vannak számozva, hogy az összegük egy legyen?
Hogy van az, hogy valamikor kioltják egymást, valamikor pedig összeadódnak?
Pl mikor oltják ki egymást?
Vagy ennek a megértéséhez is komoly matek kell?
Abban az esetben kénytelen leszek lemondani ennek nagyobb vonalakban való megértéséről...
válasza:"Tehát az útvonalakhoz számok vannak rendelve, amelyek valószínűséget jelölnek, de úgy vannak számozva, hogy az összegük egy legyen? "
a számokat nem hasraütésre mondják, azt a fizika diktálja. Azt kell csinálni, hogy az összes útvonalhoz tartozó számot összeadod, kijön egy szám, és ezzel a számmal leosztod az összes útvonalhoz rendelt számot. Így biztosan 1 lesz a végösszeg.
"Hogy van az, hogy valamikor kioltják egymást, valamikor pedig összeadódnak?
Pl mikor oltják ki egymást? "
mert ezek a számok igazából irányokként is felfoghatóak, ahogy előbb írták. két ellentétes irány pedig kioltja egymást. A nem egyenes útvonalhoz rendelhető számok az egyenestől távol már olyan gyorsan váltakoznak, hogy bármely számnak megfelelő irányhoz a közelben van egy ellentétes irány is. Viszont az egyenesnél a közeli pályák esetén lassan változnak a számok, tehát irányuk közel ugyanakkora, ezért ezek összeadódnak.
optikában Fermat-elv:
Fény esetén például ezek a számok a fényhullám fázisával állnak kapcsolatban. A különböző fázisú hullámok kioltják egymást, az azonosak összeadódnak. Minél kisebb a fáziskülönbség, annál jobban erősítik egymást a hullámok, míg nagy fáziskülönbség esetén kioltják. Ha két szomszédos pálya között nagy az útkülönbség, akkor nagy fáziskülönbség is lép fel, ezért kioltják egymást a hullámok. Viszont az egyenesnél például kicsi az útkülönbség egy egyenes és egy kicsit eltérő pálya között, ezért ott erősítik egymást. Ezért terjed a fény egyenes vonalban.
Ha minden pályához tartozó fázisértékhez rendelünk a fázisszögnek megfelelő kis nyilacskát, akkor ha gyorsan változik a fázis, akkor a vektorok összege körbe-körbe mutat, míg ha lassan, akkor egy szép görbét írnak le.
A Fermat-elvről itt olvashatsz: [link]
Na ugyanennek a gondolatmenetnek az analógiájára épül Hawking által írt módszer is, csak az sokkal kevésbé szemléletes.
"A legtöbb útvonal esetén az útvonalhoz tartozó számot kioltják a közeli útvonalakhoz rendelt számok."
De itt azt mondja, hogy az egymáshoz közeliek oltják ki egymást.
válasza:"útvonalhoz tartozó számot kioltják a közeli útvonalakhoz rendelt számok"
Szerintem ebbe a fordító belebonyolódott és ezért félreérthető és szerintem nincs is értelme ennek a mondatnak.
Szerintem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!